Árverezik Hitler munkásparadicsomát

Hitler álmát az NDK váltotta valóra

A Prora építése 1936-ban kezdődött, ám a második világháború 1939-es kitörésekor, Lengyelország lerohanásakor megtorpant. Az 1937-es párizsi világkiállításon - amikor a németek még nem számítottak annyira szalonképtelennek - az épület még nagydíjat is kapott. Az építkezés 1943-ban teljesen leállt, és a komplexumot teljes egészében sohasem fejezték be.

Romokban

A háború után Prora a szovjet megszállási zónába, aztán pedig a Német Demokratikus Köztársaság területére került. Azok, akiknek az üdülőhelyet szánták - a náci katonák és élmunkások - sohasem élvezhették Prora áldásait. A történelem keserű tréfája, hogy a félkész komplexum első német lakói Hamburg kibombázott lakói és a Vörös Hadsereg elől menekülők voltak.

A szovjet hadsereg Németország legyőzése után, 1945-ben le akarta rombolni Prorát, ám végül a nyolc fő épülettömb küzül csak hármat robbantottak fel. A komplexum bizonyos részeit a németek nyakába szakadt újabb - a monumentalitás iránt hasonlóképp vonzódó - diktatúra, a kommunista NDK fejezte be: 1950-től egy darabig az épület az új keletnémet hadsereg egyik első laktanyájaként szolgált. A környéket lezárták és szögesdróttal vették körül, a Prorát a keletémet kormány szigorúan védett katonai területté nyilvánította.

A történelem iróniája, hogy Hitler álmát részben az NDK váltotta valóra, hiszen a komplexum egy részéből végül mégis üdülő lett. A Walter Ulbricht üdülőbe éveken keresztül érkeztek családostul a keletnémet néphadsereg érdemes tisztjei. Németország 1990-es újraegyesítése után a komplexum a szövetségi kormány tulajdonába került, néhány évig itt működött Európa legnagyobb - 600 ágyas - ifjúsági szállása.

A Prorát nem sikerül sem visszailleszteni a természetbe, sem beleilleszteni a nemzeti emlékezetbe. Mi legyen hát a Balti-tenger egyik legszebb partszakaszán évtizedek óta éktelenkedő, hatemeletes betonromokkal?

1. A rügeni kolosszus
2. Hitler álmát az NDK váltotta valóra
3. Lerombolni bűn, megőrizni kár