Lenin új ruhája

A bolsevik rendszer alapítója és egyben emlékműve háromévente kap új ruhát

Szolid civil viselet - viharos élet

Vlagyimir Iljics

A bolsevik forradalom vezérét a héten kezdődött és egészen december 29-ig tartó `karbantartási` - balzsamozást renováló - munkálatok idején `ruházzák át`. Lenin immár a tizedik öltönyét kapja ingestül, nyakkendőstül az utóbbi harminc évben - írja a Magyar Távirati Iroda

Eredetileg katonai egyenruhában helyezték a mauzóleumba, ám épp azelőtt, hogy Hitler megtámadta a Szovjetuniót, valaki úgy találta, túl militaristának tűnhet Lenin, ezért aztán - mondhatni "leszerelték" és - átöltöztették civilbe.

Lenin egyébként - mondhatni - jól van: a balzsamozási szakértők előzetes vizsgálódásai alapján tavaly óta semmit sem változott, márpedig egy évvel ezelőtt a szakértők úgy találták, hogy akár száz évig is kiállítva maradhat a mauzóleumban. (Míg új ruhát csak 3 évente kap, állapotát minden esztendőben ellenőrzik.)

Lenin, Vlagyimir Iljics (1870-1924), eredeti nevén Uljanov. Szovjet-orosz politikus, az 1917-es októberi forradalom szellemi elõkészítõje és egyik vezére, a szovjet állam létrehozója és vezetõje, a kommunizmus ideológiájának kidolgozója volt. Fiatal korában ismerkedett meg Marx mûveivel, és forradalmárokkal is kapcsolatba került.



A jogi egyetemet magánúton végezte el, ügyvéd lett, de nézetei miatt börtönbe került, és számûzték. Késõbb külföldre emigrált, ahol jelentõs erõfeszítéseket tett egy "új típusú párt" megalapításának érdekében. Az 1905-ös forradalom hírére hazatért, de azután ismét emigrációba kényszerült. A világháború kitörésekor azt hangoztatta, hogy a munkásosztálynak a háborúból a polgárháborúba való átmenetet kell elérnie. II. Miklós bukása után társaival hazasietett, és fokozatosan vezetõ szerepre tett szert. El tudta fogadtatni a forradalom szükségességét, és élére állt a mozgalomnak.

A forradalom gyõzelme után úgy látta, hogy a hatalom megtartása érdekében mindenképpen békét kell kötni a központi hatalmakkal. 1918-ban megalázó feltételekkel írták alá az erre vonatkozó megállapodást. Még ebben az évben merényletet követtek el ellene. Rövidesen polgárháborúba sodródott Oroszország, a bolsevikok nagy nehézségek árán tudták csak megszilárdítani hatalmukat, és ennek érdekében a terror alkalmazásától sem riadtak vissza.

Lenin új gazdaságpoltikát (NEP) vezetett be, megpróbálta a pártot és annak politikáját saját elképzelései szerint alakítani, de egyre romló egészségi állapota miatt sem volt erre képes. Utolsó erõfeszítéseivel meg akarta akadályozni az egyszemélyi vezetés (és kultusz) kialakítását és Sztálin hatalomra kerülését, de kudarcot vallott.

Nyugtalan nyugalom - balzsamos

Amikor Lenin 1924. január 21-én meghalt, a párt 11 tagú vezérkarában hatan a bebalzsamozás mellett döntöttek. A bolsevik vezetõk közül többen is hangot adtak fenntartásainak.

A mumifikálás irányításával Dzserzsinszkij állambiztonsági fõnököt bízták meg, aki hívatta Alekszej Abrikoszov patológust. Õ formalinból, alkoholból, klórból, vízbõl és glicerinbõl álló folyadékkal kezelte a tetemet. Ez azonban csak ideiglenes megoldásnak bizonyult. A professzor mellett szerencsére feltûnt egy ifjú kolléga, Ilja Zbarszkij. A tudós apja, Borisz Zbarszkij neves biokémikus volt, egyike azoknak, akiket Dzserzsinszkij felkért a munkára, többek között egy harkovi tudóssal, bizonyos Vlagyimir Vorobjovval együtt.

Ilja az apjának köszönheti, hogy részt vehetett a munkában. Mint visszaemlékezéseiben írja, legalább két hónapig úgy látszott, a csoport kudarcot vall. A testen foltok jelentek meg, a balkéz zöldesszürke lett.



Vorobjov ekkor különleges kádat rendelt, megtöltötte formaldehiddel, és ettõl kezdve Lenin rendszeresen - 18 hónaponként - fürdõzésre kényszerült. Csak az évtizedek folyamán egyre javított formaldehid- kombináció segítségével lehetett megmenteni a tetemet. Szegény Iljicsen még így is sok minden nem eredeti.

Az elsõ, még fából készült mauzóleum 1924-ben, a késõbbi gránitemlékhely, benne a bebalzsamozott vezérrel pedig 1930-ban nyílt meg. Az ereklyét 1941 nyarán a német támadás miatt a biztonságosan távoli nyugat-szibériai Tyumenbe vitték, ahonnét a két Zbarszkij kíséretében tért haza. Az ifjabb tudós vezetésével balzsamozta be hasonló módon egy csapat 1949-ben Dimitrovot, 1952- ben Csojbalszan mongol marsallt, 1953-ban Sztálint, 1969- ben Ho Si Minh-t és 1994-ben Kim Ir Szent.

A bolsevik ideológust amúgy akarata ellenére balzsamozták be és helyezték mauzóleumba. Lenin kívánsága az volt, hogy Szent Pétervárott temessék el - jegyezte meg az AFP.