Páratlan felfedezés: senki sem tudta, mit rejt a pozsonyi kastély
2025. március 18. 18:11 Múlt-kor
Szlovákiai régészek olyan kincsre bukkantak, ami egészen más megvilágításba helyezheti a múltat. A meglepő lelet egyedülálló abban a régióban.

A kastély területén folytatódik az ásatás
Korábban
Pozsony egyik kerületének, Rusovcének (Oroszvár), legszebb nevezetssége a neogótikus kastély, amelynek területén a megelőző ásatásokat folytató régészek egy római vízvezetéket találtak. Az elképesztő leletnek igen nagy jelentősége van, mert újradefiniálhatja a helyszín ókori történetét. A munkálatokat a Nagyszombati Egyetem Klasszikus Régészeti Tanszékének docense, Erik Hrnčiarik irányítja A kiemelkedő felfedezésről azt állítják, hogy ez az első ilyen jellegű lelet az országban. „Harmincnyolc méterét dokumentáltuk eddig. Rendkívüli, hogy megmaradt” – nyilatkozta Hrnčiarik.
Eltemetett mérnöki csoda
A felszín alatt mindössze nyolcvan centire fekvő vízvezeték kőből épült, alapja római téglákkal (tegula) bélelt, és fokozatosan lejt a kastély felé. Az építmény 91 cm magas és 32 cm széles, és azért készült, hogy a vizet egy még azonosítatlan szerkezetbe vezesse. Számítások szerint a rómaiak legalább 51 tonna követ és több mint 80 római téglát használtak fel az építkezés során. A téglák egy részén mancsnyomatok láthatók, amelyeket állatok hagyhattak bennük, amikor a tegulák a napon száradtak; más darabok viszont gyártóik bélyegzett nevét viselik. Az egyiken a C VAL CONST KAR felirat látható, ami Gaius Valerius Constans téglakészítő műhelyéhez köthető. Ez a Carnuntumban (Pannónia egykori fővárosa, a mai Ausztria területén) működött a Kr.u. 2. században.
A régészek úgy vélik, hogy a vízvezetéket egészen a 2. század végéig használták, amikor is eltemették, így akaratlanul konzerválták több mint 1800 évre. Arra viszont egyelőre nincs válasz, mi célból hozták létre. Úgy tűnik, egy ezidáig ismeretlen építményhez vezet a kastély déli szárnya alatt – valószínűleg egy római fürdőhöz. Ha ez igaznak bizonyul, akkor alighanem a környéken állomásozó katonák használhatták. Köztudott, hogy Marcus Aurelius császár Komárom és Pozsony között vezette katonai hadműveleteit. A Kr. u. 2. századtól a Gerulata tábor Rusovce (Oroszvár) területén volt, de a római légiók a 4. században kivonultak.
Mivel azonban az eredeti szerkezet nagy része elveszett a későbbi építkezések miatt, minden feltételezés egyelőre csak spekuláció. Tekintettel arra, hogy a helyszín UNESCO világörökségi védőövezetben található, a szlovák hatóságok úgy döntöttek, hogy a vízvezetéket a helyén hagyják, és a tervezett műszaki egységet telepítik máshova.

Funkcionálisan használták a múlt emlékeit
A régészek a kora vaskorból és a középkorból származó bizonyítékokat is találtak. Vannak közöttük luxus római kerámiák (terra sigillata), üvegablakok, boltíves tetőtöredék, ezüst karkötő, sőt egy pénztárca is. Szintén középkori az a téglaégető kemence, amelyet később mészgyártásra használtak a helyiek. Ez a tény további betekintést nyújt abba, hogy Rusovce lakói hogyan alkalmazták a római romokat. „Úgy gondoljuk, hogy a kemencét a közelben lévő egykori római táborban talált márványszobrok és domborművek feldolgozásakor vették igénybe” – mondta Tomáš Kolon, az ásatások vezetője.
A csapat azonosított egy több méter átmérőjű földalatti jégvermet is, amely a modern korból származik. Ezeket a gödröket a télen összegyűjtött jég tárolására használták, majd nyáron itt helyezték el a romlandó élelmiszereket. Ez valószínűleg az arisztokrata Zichy családot szolgálta, akik a 19. században éltek itt.
Az ásatások folytatódnak, a régészek most a kiterjedt kastélypark cselédlakására összpontosítanak. Amint ez a fázis befejeződik, tavasszal visszatérnek a főépületbe, hogy tovább kutassanak a föld alá temetett titkok után. Magát a Rusovce (avagy Zichy-Ferraris) kastélyt tavaly óta restaurálják, a befejezés 2029-re várható.
A spectator.sme.sk cikke alapján.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15