Titokzatos kínai hangszerek érkeznek a Néprajzi Múzeumba

A kucsin egy hagyományos kínai húros hangszer, amelyet általában a kínai klasszikus zenében és meditációs célokra használnak.(Facebook / Néprajzi Múzeum)

A Néprajzi Múzeum citerákról szóló napja 2025. március 22-én nemcsak a múzeum Vígan zengjetek, citerák! című időszaki kiállításához kapcsolódik, hanem azt is ünnepli, hogy a már önmagában izgalmas válogatás unikális, kínai kiállításrésszel bővült. A tárlat ritka, több ezer éves múltra visszatekintő ősi kínai citerákkal, kucsinokkal gazdagodott, amelyek A természet és az emberi lélek hangja Kínából – A csungkingi Kínai Három Szurdok Múzeum kucsingyűjteménye Magyarországon címmel mutatkoznak be.

A kiállításban a 3,2 milliárd forintra biztosított hangszerek szépsége, hangja, elkészítésének művészete mellett a hozzájuk kapcsolódó spiritualitás, mítoszok, filozófiai gondolatok is előtérbe kerülnek, hiszen a kucsin történetét a kezdetektől fogva áthatotta a taoizmus filozófiája, a természettel való harmonikus együttélés, az ember és természet közötti egyensúly megteremtésének elve.

Bár a kucsin legkorábbi említése i. e. 11. század körüli, a legrégibb máig fennmaradt ilyen hangszer hozzávetőleg 2700 éves. A mostani kiállításban „csak” fiatalabb utódjai vehetők szemügyre: például a Szungsi csienji (fenyő és szikla közötti harmónia) nevű kucsin az Északi Szung-dinasztia korából (i. sz. 960–1127).  

A Citerák napja látogatói tehát a kibővült kiállításban a magyar citerák mellett felfedezhetik a világ hasonló hangszereit, most már a „kínai zene atyjának” vagy a „bölcsek hangszerének” nevezett kucsint is. A programnapon a magyar citeramuzsikán túl minjók, koreai népdalok csendülnek fel a citerához szintén hasonló koreai kajakum kíséretében.

A kínai kultúra iránt érdeklődők a csipao, a hagyományos kínai női viselet szépségét is megcsodálhatják, és bepillanthatnak a harcművészeti elemekkel ötvözött „tájcsi legyező” fitneszstílusba. A kucsin sziluettjei című kézműves-foglalkozás a kínai papírkivágás művészetét mutatja be. Gáts Tibor citerakészítő a magyar citerák világába kalauzolja el az érdeklődőket, míg Birinyi József népzenekutató saját gyűjteményéből válogatott citerákon keresztül tárja fel a paraszti hagyományok és a mai népzenei innovációk kapcsolódási pontjait.

A rendezvény a Bach Mindenkinek Fesztiválhoz is kapcsolódik: Dudás Klára műsorában a magyar népzene mellett a nagy német zeneszerző is szerepet kap.

A felnőttekre és gyerekekre egyaránt izgalmas koncertek várnak, és gyerekeknek szól a Mi fán terem a...? interaktív citerás előadás is.

A belépőjegy mindössze 2500 forint, amely nemcsak a Citerák napja programjaira, de a Néprajzi Múzeum aktuális kiállításaira – az új gyűjteményi kiállításra, a Székelyek – Örökség-mintázatok, a „Legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” – Herman Ottó és a frissen megnyitott, Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című, szenzációs képeket felvonultató időszaki tárlatra – is érvényes.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat