V. László egész életében a trónért harcolt
2025. március 7. 18:11 Múlt-kor
Bár V. Lászlót csecsemőként királlyá koronázták, trónja ingatag maradt, a magyar főurak pedig más uralkodót hívtak az ország élére. Erzsébet nem élte meg fia győzelmét, de halálával is befolyásolta Magyarország sorsát.
V. László és jegyese, Valois Magdolna – a házasságra a király korai halála miatt nem került sor (Forrás: Wikipedia / Yelkrokoyade / CC BY-SA 3.0)
Korábban
Luxemburgi Erzsébet egész életében a magyar trón jogos örökösének tekintette magát – hiszen édesapja első felesége Anjou Mária volt, az első magyar királynő –, és ugyan Luxemburgi Zsigmond megpróbálta keresztül vinni az örökösödést, a nemesek csak úgy egyeztek bele, ha ők választhatnak a hercegnőnek férjet. Ez pedig elfogadhatatlan volt a király számára.
Az Utószülött
Luxemburgi Erzsébet és Habsburg Albert 1421-ben házasodtak össze, amikor a hercegnő tizenkettő, míg a herceg kétszer annyi idős volt. Az évek múltán a házaspár között jó kapcsolat alakult ki, azonban az 1430-as években három gyermekük közül kettő lány lett, míg az egyetlen fiúk csecsemőként meghalt.
Luxemburgi Zsigmond 1437-ben meghalt, az ország irányítását pedig Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet vette át. Uralmuk rövidnek bizonyult, ugyanis a király 1439-ben, hadjárat közben hastífuszban elhunyt. Luxemburgi Erzsébet várandósan lett özvegy, de meg volt bizonyosodva arról, hogy rövidesen fiút fog szülni. A magyar urak ellenben az utódlást nem akarták a véletlenre bízni.
A Szent Korona ellopásának történetét Kottaner Jánosné emlékiratában jegyezte le
V. László 1440. február 22-én jött világra Komáromban. A nemesek eközben – Hunyadi Jánossal egyetemben – a lengyel királyt, III. (Jagelló) Ulászlót hívták be a trónra. Erzsébet királyné tudván, hogy fiát nem fogják egyöntetűen elfogadni, megakadályozta a törvényes koronázást: udvarhölgyével ellopatta a Szent Koronát Visegrádról.
A középkorban hármas szabály volt érvényben. Csak az lehet törvényesen megkoronázott magyar király, akit az esztergomi érsek a Szent Koronával, Székesfehérváron koronáz meg. A magyar uraknak „ideiglenes” koronát kellett jelöltjük fejére helyezni (és kikötötték, hogyha a későbbiekben visszakerül a korona, akkor meg kell ismételni a koronázást).
V. László koronázására három hónapos korában került sor, a szabályoknak megfelelően. A kisgyermekkel Luxemburgi Erzsébet Pozsonyba ment, majd III. Frigyes német királlyal megegyezve gyermekeit a későbbi császár gyámsága alá helyezte.
Harc a trónért
A belháborút 1442 decemberében a győri békével zárták le, melynek értelmében I. Ulászló elvette volna feleségül Habsburg Annát, V. László nővérét. Luxemburgi Erzsébet öt nappal később hunyt el. A kettős-király problémát végül a Jagelló király halála oldotta meg, aki az 1444-es várnai csatában esett el. Így V. László visszatérhetett hazájába, de mivel kiskorú volt Hunyadi Jánost nevezték ki kormányzónak, aki ezzel még magasabbra emelkedett a ranglistán.
V. László krónikai ábrázolása
A megárvult V. László legnagyobb támogatója Cillei Ulrik gróf volt, aki Luxemburgi Erzsébet unokatestvéreként nagy befolyásra tett szert a gyermekkirály mellett, ami a többi nemesnek természetesen nem tetszett.
Időközben a király már belépett abba a korba, hogy ténylegesen is uralkodjon, bár hatalmának megerősítéséhez Hunyadi Jánost kellett félreállítania. Azonban a törökök közeledtek a magyar határhoz, és Hunyadi Jánosnak kellett a hadsereget vezetnie, aki győzelmet aratott Nándorfehérvárnál (de pestisben rövidesen meghalt).
Amit évszázadok óta felrónak V. Lászlónak, az az ifjú Hunyadi László kivégeztetése. Az ártatlannak ítélt Hunyadi fiú lázadást szított, és társaival együtt, megölette Cillei Ulrik grófot, majd foglyul ejtette magát a királyt. V. László ugyan kényszerből megígérte, hogy nem fogja felelősségre vonni őket, később mégis megtette.
1457 nyarán V. László Bécsbe, majd Prágába ment, és vele tartott Hunyadi Mátyás is fogolyként. A király 1457. november 23-án hunyt el, mindössze tizenhét évesen. A modern technikának köszönhetően az új kutatások megállapították, hogy halálának oka leukémia volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
- Hirosima és Nagaszaki nélkül: Egy alternatív világrend képe 12:34
