Különös szellemek rémítették halálra a középkori Anglia lakóit

A skandinávok főistene Odin a Nagy vadászat élén

1127 tavaszán az angliai Peterborough-ban valami nagyon különös dolog történt. A Peterborough-i apátság szerzeteseire a 12. század elején vészterhes időszak köszöntött: I. Henrik király új apátot, Poitou-i Henriket nevezte ki az intézmény élére, akit a szerzetesek kapzsi és álnok embernek tartottak. Az egyházfiak azt állították, hogy mohón birtokokat halmozott fel, mesés vagyonának növelésének érdekében. Lényegében úgy élt, mint méhkirálynő a méhkasban. Minden jövedelmet, amit Peterborough városából kifacsart azonnal a külföldön élő rokonaihoz küldte.

A Nagy vadászat megérkezik a ködös Albionba

Nem kívánatos jelenléte a források szerint nemcsak a egyházi személyeket zavarta. Az apátság krónikása feljegyezte, hogy nem sokkal az érkezése után kísérteties vadászokról szóló beszámolók terjedtek el a környéken.

A hírek szerint a vadászok bőrszíne koromfekete volt, arcvonásaikban pedig nem volt semmi emberi. A mendemondák hasonlóan rút kopókról és lovakról számoltak be. A parasztok ugyanilyen szellemszerű lényekről pletykáltak nemcsak a város közelében, hanem egész Cambridgeshire megyében.

A szerzetesek állítólag a Nagy vadászat megjelenésekor még kürtöket is hallották, ami teljesen valódinak tűnt. A tetőző pánik miatt a városfalakra megbízható embereket állítottak, akik egész éjjel őrködtek, megfigyeléseik alapján az elhaladó szellemseregben körülbelül húsz vagy harminc kürtfújó volt.  A furcsa jelenség akkor volt legrémisztőbb amikor a tékozló Henrik apát a városban tartózkodott tehát nagyböjt idején egészen húsvétig.

Ez a baljóslatú történet a legkorábbi angol feljegyzés a Nagy vadászat legendájáról. Ez a hátborzongató mítosz, amely a néphagyományban szerte Észak-Európában megtalálható, kísérteties vadászokról szól, akik ördögszerű szarvakkal és vadászkutyáik csaholása közepette söpörnek végig az égen. Megjelenésük minden esetben rossz ómennek számított: sokan úgy gondolták, hogy balszerencsét vagy halált jelentenek azon balszerencsés emberek számára, akik meglátják őket.

A hagyomány különböző változataiban a vadászat vezetője lehet a tündérkirály, a skandináv mitológia főistene Odin, az angolok Artúr nevű királya vagy maga a Sátán.

A 12. századi angol forrásokban a legendának más változatait is feljegyezték, már nemcsak Peterborough környékén vélték látni a kísérteties lovasokat, hanem Anglia minden részén.

Szellemek Peterborough városa felett

A vadászatot gyakran a tél közepéhez kötötték, mivel a decemberi dermesztő szelek és hosszú éjszakák, valamint a napforduló körüli határidő megfelelően ijesztő környezetet biztosítottak a jelenésnek. A Peterborough-i Krónika ezzel szemben nagyon pontosan leírta, hogy az észlelések február és március folyamán történtek, Henrik apát érkezése miatt.

A mondák szerint a Nagy vadászat által üldözött embereknek gyakran az örökkévalóságig menekülniük kellett a kísértetek elől. Ha elfogták őket, akkor pokol legmélyebb bugyraiban végezték. Peterborough városában nem alakultak ilyen drasztikusan a dolgok: a szerzetesek még évekig torzsalkodtak a pazarló életmódot folytató apátjukkal, mígnem Henrik 1132-ben kénytelen volt lemondani az apátságról.

Amellett, hogy ez a történet fontos korai feljegyzése a legendának, azért is jelentős, mert a Peterborough-i Krónika különleges helyet foglal el az angol történelemírás hosszútörténetében. Az 1120-as években, mintegy 60 évvel a normann hódítás után, a Peterborough-i apátság volt az egyetlen hely az országban, ahol a hódítás előtti jelentős történetírási hagyományt szakadatlanul megőrizték. Így a Peterborough-i Krónika az Angolszász Krónika közvetlen folytatásaként tekinthető, amely a legértékesebb elbeszélő forrásunk Anglia 9-12. századi történelméről. A hódítás előtt ezt a krónikát nemzedékeken át folyamatosan vezették és mind országos, mind helyi szinten jelentős eseményeket jegyeztek fel.

A History Today cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege