65 éve írták alá a Molotov-Ribbentrop paktumot

A paktum

A Hitler-Sztálin paktumnak is nevezett szerződést 1939 augusztus 23-án szovjet részről Molotov, míg német részről Joachim von Ribbentrop írták alá. Az aláírt dokumentum egy kölcsönös megnemtámadási szerződés, és ami különösen érdekessé teszi, az a titkos záradéka, mely a háború után került csak nyilvánosságra, a szovjet vezetés pedig végül csak 1989-ben ismerte el. A megnemtámadási szerződés pontjaiban a következőkben állapodtak meg:

1. kölcsönös lemondás az erőszak alkalmazásáról,

2. semlegesség a két fél háborús bonyodalomba való keveredése esetén.

A titkos záradék pedig a következő pontokban hoz döntést:

1. A Balti-államokhoz tartozó területeken Litvánia északi határa alkotja majd a leendő szovjet-német határt. Vilna (Vilnius) Livánia, s így Németország része.

2. A lengyel területeken a Narev a Visztula és a Szan folyó alkot határt Németország és a Szovjetunió között. A lehetséges új lengyel államról később döntenek majd a felek.

3. Délkelet-Európa területén szovjet részről teljes igény Besszarábiára. Német részről teljes a politikai érdektelenség a térségben.

4. A dokumentum szigorúan titkos.

A döntés alapján Ribbentrop már aznapi dátummal elküldte táviratait (azaz, mivel a szerződést 24-én hajnalban írták alá, 24-i dátummal), melyek nemcsak Berlinbe érkeztek meg, hanem a balti államokban és Lengyelországban tartózkodó német diplomaták kezébe is.

A paktum megkötése után a Szovjetunióban sokan megdöbbentek, mások viszont megnyugodtak, mondván: legalább nem lesz háború. Ekkor a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékáról a közvélemény még nem tudhatott. Hruscsov emlékiratából kitűnően a Ribbentrop érkezését megelőző napon Sztálin még nekik is csak annyit mondott, hogy "Hitler megtámadja majd Lengyelországot, elfoglalja és protektorátussá teszi. Lengyelország keleti része, ahol beloruszok meg ukránok laknak, a Szovjetunióhoz kerül. Mi természetesen helyeseltük ezt, bár vegyes érzelmekkel fogadtuk."

Másnap, augusztus 25-én megkötötték az angol-lengyel segítségnyújtási szerződést. Hitler ennek hatására öt nappal elhalasztja az augusztus 26-i támadási parancsát, Anglia határozott fellépése ugyanis időlegesen türelemre intette. Szeptember elsején azonban hajnali 4.45-kor bejelentik a gleiwitzi rádióadó elleni provokációs támadást, így a német csapatok megindulhattak a szerződésben kijelölt területek elfoglalására (a csapatok ekkor már rég Lengyelország területén voltak), a szovjet csapatok pedig szeptember 17-én indultak el a nekik rendelt területekre.

1. A tárgyalások
2. A paktum

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején