A vörösterror 133 napja

65 éve írták alá a Molotov-Ribbentrop paktumot

2004. augusztus 23. 09:05

A paktum

A Hitler-Sztálin paktumnak is nevezett szerződést 1939 augusztus 23-án szovjet részről Molotov, míg német részről Joachim von Ribbentrop írták alá. Az aláírt dokumentum egy kölcsönös megnemtámadási szerződés, és ami különösen érdekessé teszi, az a titkos záradéka, mely a háború után került csak nyilvánosságra, a szovjet vezetés pedig végül csak 1989-ben ismerte el. A megnemtámadási szerződés pontjaiban a következőkben állapodtak meg:

1. kölcsönös lemondás az erőszak alkalmazásáról,

2. semlegesség a két fél háborús bonyodalomba való keveredése esetén.

 

A titkos záradék pedig a következő pontokban hoz döntést:

1. A Balti-államokhoz tartozó területeken Litvánia északi határa alkotja majd a leendő szovjet-német határt. Vilna (Vilnius) Livánia, s így Németország része.

2. A lengyel területeken a Narev a Visztula és a Szan folyó alkot határt Németország és a Szovjetunió között. A lehetséges új lengyel államról később döntenek majd a felek.

3. Délkelet-Európa területén szovjet részről teljes igény Besszarábiára. Német részről teljes a politikai érdektelenség a térségben.

4. A dokumentum szigorúan titkos.

 

A döntés alapján Ribbentrop már aznapi dátummal elküldte táviratait (azaz, mivel a szerződést 24-én hajnalban írták alá, 24-i dátummal), melyek nemcsak Berlinbe érkeztek meg, hanem a balti államokban és Lengyelországban tartózkodó német diplomaták kezébe is.

 

A paktum megkötése után a Szovjetunióban sokan megdöbbentek, mások viszont megnyugodtak, mondván: legalább nem lesz háború. Ekkor a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékáról a közvélemény még nem tudhatott. Hruscsov emlékiratából kitűnően a Ribbentrop érkezését megelőző napon Sztálin még nekik is csak annyit mondott, hogy "Hitler megtámadja majd Lengyelországot, elfoglalja és protektorátussá teszi. Lengyelország keleti része, ahol beloruszok meg ukránok laknak, a Szovjetunióhoz kerül. Mi természetesen helyeseltük ezt, bár vegyes érzelmekkel fogadtuk."

 

Másnap, augusztus 25-én megkötötték az angol-lengyel segítségnyújtási szerződést. Hitler ennek hatására öt nappal elhalasztja az augusztus 26-i támadási parancsát, Anglia határozott fellépése ugyanis időlegesen türelemre intette. Szeptember elsején azonban hajnali 4.45-kor bejelentik a gleiwitzi rádióadó elleni provokációs támadást, így a német csapatok megindulhattak a szerződésben kijelölt területek elfoglalására (a csapatok ekkor már rég Lengyelország területén voltak), a szovjet csapatok pedig szeptember 17-én indultak el a nekik rendelt területekre.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!