A sörfőzés szabályozásával csökkentették a kenyér árát a régi Bajorországban
2024. november 17. 15:05 Múlt-kor
Az 1516-os bajor tisztasági törvény, a Reinheitsgebot nem csupán a sör ízvilágát változtatta meg, hanem társadalmi feszültségeket is enyhített. IV. Vilmos herceg döntése, hogy a sör kizárólag vízből, árpamalátából és komlóból készülhet, nemcsak az alkohol minőségét szabályozta, hanem megakadályozta a búza túlzott felhasználását is. Az éhínséggel fenyegető gabonahiány így megszűnt, és a sör a kenyér árának megmentőjévé vált.

Söradó beszedése Bajorországban a 17. század elején (kép forrása: Wikipédia / Wolfgang Sauber / CC BY-SA 4.0)
Korábban
A sör csak három hozzávalóból állhat: vízből, árpamalátából és komlóból – mondta ki IV. Vilmos bajor herceg. Az 1516-ban megfogalmazott, egész Bajorországra érvényes rendelet nem az alkohol ízvilágán kívánt javítani, ennél jóval praktikusabb okok vezérelték az uralkodót.
Söröző szerzetesek. A középkorban virágoztak a kolostori sörfőzdék
Az addig kenyérgabonával – főképp búzával – készített italt jóval ízletesebbnek tartották. Mivel sok sör fogyott, egyre több búzát használtak fel erre a célra. A kenyér legfontosabb összetevőjének áremelkedése viszont éhínséggel fenyegetett.
A bajor herceg törvénye (Reinheitsgebot) megakadályozta, hogy gabonát használjanak fel a „folyékony kenyér” készítéséhez, így normalizálva mindkét árucikk árát. Bár népének be kellett érnie a világosabb sörrel, a hercegi család ebből nem kért, és továbbra is használtak negyedik hozzávalót is.

Ha az időben visszaugrunk, láthatjuk, hogy nem ez volt az első szabályozás mely a szeszes italt érintette. A 12. században Rőtszakállú Frigyes a rossz sört főzőket büntette, két évszázaddal később, Weimarban pedig hasonlóan a bajor herceg rendeletéhez, minimalizálták az összetevők listáját. De hogy jutottunk el oda, hogy ennyire népszerű lett?
Aki sosem mondott nemet egy korsó sörre
A főképp a tiszta víz hiányát pótolni hivatott ital legkorábbi receptje a suméroktól maradt ránk. A bódító nedű a fejlett ókori civilizációban végig jelen volt, bár a maihoz képest egészen más ízvilágot kell elképzelnünk.
Az egyiptomiak úgy vélték, hogy Ozirisznek és Ízisznek köszönhetik a sör feltalálását, a legenda szerint pedig az istenektől tanulta az elkészítési módot Gambrinus, a mondabeli germán király is. Ha hihetünk a szóbeszédnek, torka sosem száradt ki, töménytelen mennyiségű sört volt képes együltő helyében meginni. Az egyik elmélet szerint a brüsszeli sörfőzőcéh tiszteletbeli tagjáról, a 13. században élt I. János brabanti hercegről mintázták a ma már több sörfőzde nevét adó mitikus alakot.
A kora középkorban tehát nem áldozott le a sör csillaga, a leginkább gyógyító tulajdonságait figyelembe vevő szerzetesek előszeretettel kísérleteztek az ízekkel: az addig használt hozzávalókat, vagyis a gyömbért, mézet és tölgyfakérget felváltotta a komló, mely kitűnően tartósította az italt.
IV. Vilmos bajor herceg egykorú portréja
A böjtölés alatt is jókedvűen fogyasztották, és örömüket valószínűleg az sem csillapította, hogy jövedelmező üzlet nőtt ki belőle. Az uralkodók nem nézték jó szemmel a meggazdagodásukat, így különböző tilalmakat vezettek be a kolostori főzdék ellen. A 14. századtól már a városi polgárság is kipróbálhatta magát, hogy ki készíti a legfinomabbat. A kocsmák vezetése mellett a sörfőzést is a nők érdemelték ki.
Boszorkányok főzete, a sör
Mind az alkoholt árusító nőkben, mind a képzeletünkben élő boszorkányokban akadt néhány közös vonás, mint az elengedhetetlen kellékek: a seprű, hegyes kalap és macska. A varázsfőzetet készítő boszorka sztereotípiája tehát az angol sörfőzésben gyökerezik. A vásárokban a részegítő italt is kínáló, többnyire férjezett nők kúp alakú fejfedőben különböztették meg magukat a más portékával kereskedőktől.
A 14. századi Angliában még a búzából vagy rozsból készült nedű volt a leginkább csalogató egy szomjas vándor számára, azonban a gabonára ácsingózó egereket már nem látták szívesen. Ellenük csak egy macska vehette fel a küzdelmet. A seprű célja természetesen a főzés színterének tisztántartása volt, de e mellett egyéb funkciókat is betöltött, például az árusítóhelyet jelző „sörpóznaként” is megállta a helyét.
Mivel a nők nagy vagyonra tettek szert ezzel a tudománnyal, sokaknak nem volt ínyére a meggazdagodásuk. Az ördög szolgáinak nevezték őket és boszorkánysággal megvádolva kezdték el üldözni a sörfőző nőket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59