Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék

Fa Nándor a vitorláson.

Magyarország első világ körüli vitorlásútját Fa Nándor vitorlázó, hajóépítő és Gál József vitorlázó tette meg. Egy Balaton-31 típusú hajóból építették meg a 15 négyzetméter felülettel rendelkező túrahajót, amelyet Szent Jupátról, a kenusok fiktív védőszentjéről neveztek el.

A két kalandvágyó székesfehérvári fiatal az akkor még jugoszláviai, ma horvátországi Opatijából (Abbáziából) indult el, majd a Gibraltári-szoroson átkelve jutottak ki az Atlanti-óceánra. Dél felé hajóztak, hogy megkerüljék az afrikai Jóreménység fokát.

Útközben rádión tartották a kapcsolatot a parti állomásokkal, hazájukkal és családjukkal. A két hajós hatóránként váltotta egymást a kormánynál, előfordult, hogy 6-7 méteres vagy még annál is magasabb hullámokkal kellett megküzdeniük.

Fa Nándor és Gál József útközben.

Első állomásuk Las Palmas, a Kanári-szigetek legnagyobb városa volt, majd a Zöld-foki-szigetek következett, 1986 februárjában pedig a dél-afrikai Fokváros. A vitorlás javítása után, 1986. március közepén már az Indiai-óceánon hajóztak, ahol a tomboló vihar felborította a Szent Jupátot.

Végül sikerült visszafordítaniuk a hajót, és rádiókapcsolatuk is helyreállt. Májusban elérték Ausztráliát, Sydneyben több hónapot töltöttek. Rendbehozták a megviselt vízi járművet, és novemberben indultak tovább Új-Zéland felé. Aucklandban időztek 1987 januárjáig, majd kifutottak a Csendes-óceánra.

1987. március 1-jén, a déli órákban haladtak át az amerikai kontinens legdélebbi pontján, a Horn-fokon, a „vitorlások Everest”-jén. A fok körüli vizek különösen veszélyesek az arra hajózók számára, erősek az áramlatok, gyakoriak a tomboló szelek és az Antarktiszról leváló jéghegyek. Sokan szenvedtek már ott hajótörést.

Miután megkerülték Amerika déli csücskét, ismét az Atlanti-óceánon hajóztak. Argentínától keletre óriási viharba kerültek, a 140 kilométeres sebességű orkán felborította a Szent Jupátot, a kormánynál álló Fa Nándort a tengerbe repítette, életét a biztosítókötél mentette meg.

Az elemek tombolását túlélve jutottak el Buenos Airesbe, majd 1987 júniusában Rio de Janeiróba. Rövid pihenő és karbantartás után indultak el hazafelé. Az Egyenlítőn ugyanazt a pontot keresztezték, mint útjuk elején.

1987. augusztus közepén már Gibraltárnál jártak, szeptember 12-én, 717 nap és 60 ezer kilométer megtétele után futottak be Opatija kikötőjébe. Expedíciójukkal beírták nevüket a magyar sport történetébe, az útról 1988-ban jelent meg Fa Nándor könyve A Szent Jupát 700 napja címmel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban