Nemcsak a rózsák nevelésében jeleskedett Gül Baba, a bektási rend legendás alakja
2024. szeptember 2. 08:20 MTI, Múlt-kor
483 éve, 1541. szeptember 2-án halt meg Gül Baba, a szentéletű török dervis. Sírja fölé 1543 és 1548 között Jahjapasazáde Mehmed budai pasa emelt sírboltot, amely ma Gül Baba türbéjeként ismert, és az iszlámhívők legészakibb zarándokhelye.
Gül Baba halála egy 19. századi festményen
Korábban
A Magyar Királyságra támadó törökök 1526. augusztus 29-én döntő győzelmet arattak Mohácsnál. A csata után Nagy Szulejmán szultán csapatai élén bevonult a védtelenül maradt Budára, amelyet kirabolt és felgyújtott, de ősszel visszaindult Isztambulba. A török a magyar királyok székhelyét végleg csak 1541-ben, napra pontosan a mohácsi csata után foglalta el csellel.
Gül Baba bektási dervis volt, e rend tagjainak fő feladata a janicsárok nevelése és a hittérítés volt. Életéről nem sokat tudni, még az sem bizonyos, hogy történelmi személyiség volt. Állítólag 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, mert Szulejmán szultán a bektásikat bízta meg azzal, hogy a városhoz közel iszlám vallási központot alapítsanak.
A nagy tiszteletnek örvendő dervis a vár bevételének alkalmából rendezett hálaadó ünnepen halt meg 1541. szeptember 2-án a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban. Díszes temetést kapott, amelyen a krónika szerint maga a szultán is beállt a koporsóvivők közé.
Gül Baba alakja köré a kezdetektől legendák fonódtak. Már arab írással feljegyzett nevének eredetét és jelentését is többféleképp magyarázzák. A legtöbben a Rózsák Atyja (gül rózsát, baba atyát jelent) fogadják el, mások szerint Kel Babának hívták (a kel kopaszt jelent, s a török szerzetesek tarra nyírták fejüket), ami akkor változott Gülre, amikor sírja körül rózsabokrok kezdtek nőni.
Megint más feltevések szerint a szertartások során képes volt arra, hogy bántódás nélkül megcsókolja a dervisek által "gülnek" nevezett tüzes vasat, de olyan vélemény is akad, hogy a bektásiak minden vezetőjüket Gül Babának hívták. A legvalószínűbb, hogy a gül szót átvitt, misztikus értelemben használták: Gül Baba Rózsa apó volt, de nem a mulandó földi világban növő rózsák atyja, hanem a bektási rend rózsafája.
Az alakjával kapcsolatos legtöbb feljegyzés a rózsák szerelmeséről szól, aki egy rózsaolaj-gyártó muszlim bolgártól leste el az illatszer készítésének titkát. Az igazi rózsaolajhoz helyi rózsafákra volt szükség, de a bolgárok féltve őrizték a csemetéket.
Neki mégis sikerült nagy szemű rózsafüzérbe rejtve rózsamagokat hoznia Budára. A harcoló dervisnek már nem volt ideje virágültetéssel bíbelődni, de sírját aztán beborították a rózsák. Gül Baba legendája ihlette Huszka Jenő 1905-ben bemutatott operettjét, majd 1955-ben ennek Kalmár László által rendezett zenés kosztümös feldlgozását is, Gábor diák címmel.
Gül Baba sírja fölé 1543 és 1548 között Jahjapasazáde Mehmed budai pasa emelt sírboltot, amely ma Gül Baba türbéjeként ismert. A Rózsadomb délkeleti lejtőjén, egy támfalakkal övezett kis kertben, kőzsámolyon áll a nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett épület, kváderkőből épült külső homlokzata egyszerű, bejárata keleten nyílik. A bektási rendhez tartozó dervisek kolostort is építettek a türbe mellé, az épületegyüttesre először egy 1559. évi adóösszeírás utal.
A törökkori magyarországi építmények közül valószínűleg ez a sírkápolna a legismertebb a muszlim világban. A törökök olyan nagy becsben tartották, hogy az 1699. január 26-i karlócai békében a szultán megbízottai feltételként szabták a budai síremlék fennmaradását. A törökök kiűzése után a türbe és a környező terület a jezsuitáké lett, akik barokk stílusú keresztény kápolnává alakították át. A rendet Mária Terézia 1773-ban feloszlatta, ezután magánház lett.
A 19. századtól már érkeztek ide török zarándokok, és az isztambuli kormány 1885-ben felújíttatta. A türbét 1914-ben nyilvánították hivatalosan műemlékké. Az emlékművet többször felújították, a régészeti feltárás és a rekonstrukciós munkálatok 2018-ban fejeződtek be. A türbe napjainkban több állandó és időszaki kiállításnak ad otthont.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:05
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap