Lengyel szabotőröknek álcázva robbantották ki a világháborút német katonák

A gliwicei rádióállomás 1929 körül

A fenti incidens a német–lengyel határ mentén elterülő kisvárosban, Gleiwitzben történt (ma Gliwice, Lengyelország) 1939. augusztus 31-én.

A náci különleges alakulatok emberei lengyel szabotőröknek öltözve megtámadták az éj leple alatt a gleiwitzi adótornyot. A német rádióállomás színlelt elfoglalását Hitler lengyel agresszióként állította be, megteremtve a casus bellit Lengyelország lerohanására és a második világháború kirobbantására.

Miután a lengyelek elutasították a lengyel korridor – amely kijáratot biztosított számukra a Balti tengerre, de egyben elvágta a szárazföldi összeköttetést Kelet-Poroszország és Németország között – átadását a németeknek, Hitler elhatározta, hogy háborút provokál Lengyelországgal.

Hónapokkal a második világháború kitörését megelőzően a német sajtó egy erőteljes lengyelellenes propaganda-hadjárat elindításával megkezdte a közvélemény megdolgozását, a lengyelországi németek elnyomásával és megalázásával vádolva a lengyel kormányt.

Ezzel párhuzamosan a náci agytrösztök is akcióba lendültek, és az SS irányításával a Himmler-hadművelet keretében számos titkos, hamis zászló alatt zajló akciót dolgoztak ki és hajtottak végre. Ezek közül a gleiwitzi lett a legjelentősebb, amelyet sokan a második világháború első hadi cselekményeként tartanak számon.

Az akciót egy magas rangú SS-tiszt, bizonyos Alfred Helmut Naujocks vezette. Naujocks összegyűjtött néhány foglyot a dachaui koncentrációs táborból, illetve a letartóztatott sziléziai lengyel aktivistát, Franciszek Honiokot is „felvette a csapatába”.

A foglyok és Honiok természetesen nem önként vállalkoztak a feladatra. Miután megtörtént a kiválogatás, a foglyokat lengyel egyenruhába öltöztették, majd agyonlőtték őket és holttestüket a gleiwitzi rádióállomás közelében helyezték el.

A különleges alakulat tagjai megrohamozták az állomást, majd a parancsot követve egy rövid németellenes szöveget sugároztak az éterbe, lengyelül.

A német sajtó természetesen felkapta a történetet és a német becsület visszaállítása érdekében azonnali revánsot követelt. Hitler nem sokat hezitált; a Wehrmacht egységei másnap hajnali 4:45-kor átlépték a német–lengyel határt, megindítva ezzel az emberiség történelmének legnagyobb fegyveres konfliktusát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig