Sió tündér legendáját is elhozták a Városligetbe a millenniumi ünnepségek
2024. május 13. 15:05 Múlt-kor
Az 1896-os millenniumi kiállításon több építményt is elhelyeztek a Budapest szívében lévő parkban. A tó közepén cölöpökre építették az ős-halászat pavilonját, ahol Herman Ottó gyűjtése alapján ismerhették meg a látogatók az ősfoglalkozásokat, köztük kiemelten a halászat eszközeit. Egy ideiglenes kikötőt is létesítettek a tavon, ahonnan sétahajók indultak. Ezek a november 3-i záróünnepség után elbontásra kerültek, de néhány objektum tartósan fennmaradt és a Liget látogatóinak kedvelt helyévé vált.
Korábban
A Városliget két évszázados történetének leglátványosabb szökőkútját az 1896-os millenniumi kiállításra építették meg. A szökőkút medencéjében, egy sziklán szoborkompozíciót helyeztek el, mely Sió tündér legendáját ábrázolta Fáy András tündérmeséje nyomán. Maga a vízmedence 700 négyzetméteres volt, a legmagasabb vízsugár pedig négyemeletnyi magasságba tört fel.
Esténként váltakozó színű villanyfénnyel világították meg a vízsugarakat, miközben szólt a térzene. Nem csoda, hogy a „fontaine lumineuse”, azaz a világító szökőkút az Ezredéves Kiállítás egyik kiemelkedő látványosságának számított. A horganyozott lemezből készült alakokat Mátrai Lajos György szobrász formázta, a szökőkutat Oskar Marmorek bécsi mérnök tervezte, a Ganz és Tsa. Részvénytársaság kivitelezte és működtette a kiállítás alatt.
Mátrai Lajos György szobrászművész alkotása, a Sió tündér regéje szoborcsoport és szökőkút, balra az Iparcsarnok (kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
A látványos szökőkutat a tartós fennmaradásra érdemes építmények közé sorolták, így a kiállítás bezárása után nem bontották el. Virágos parkot, majd látványos rózsakertet alakítottak ki körülötte. A fővárosiak kedvelt sétálóhelye maradt egészen az I. világháború végéig, amikorra berendezése tönkrement és környékét is elhanyagolták. Szobrait széthordták a háború végén, de egykori helyén, feltehetően medencéje és csőrendszere maradványainak felhasználásával új szökőkutat készítettek.
A térzene, a szabadtéri koncertek hallgatásával összekötött korzózás kedvelt időtöltés volt a Városligetben, ám sokáig hiányoztak a szórakoztató séta célpontjául szolgáló zenepavilonok. Az 1885-ös Országos Állandó Kiállításra emelték az első ilyen építményt az Iparcsarnok előtt létrehozott sétányon. A zenepavilon, ahol naponta katonazenekarok adtak műsort, pillanatok alatt a pestiek egyik legnépszerűbb találkozóhelyévé vált.
A Székesfővárosi Zenekar hangversenye az Iparcsarnok előtti zenepavilonban, a karmester Bor Dezső. (kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)
Megnyitása után egy évtizeddel, az 1896-os Ezredéves Kiállításon újból fontos szerepet kapott az első zenepavilon. A millenniumi kiállítás főútvonala az Andrássy úti főkaputól indult, és miután kettéágazott, egyik ága az Iparcsarnok előtti, virágágyásokkal díszített térbe torkollott. A sétatér közepén a felújított, váltakozó színekkel világító szökőkút állt. A szökőkút és az Iparcsarnok főbejárata között pedig a felújított zenepavilon, ahol minden nap délután négy órától este tízig 43 tagú katonazenekar játszott.
A városligeti zenepavilonok több mint fél évszázadon át, egészen a 2. világháborúig szolgálták a közönséget. Ekkor azonban a két legfontosabbat, az Iparcsarnok előttit és az állatkertit lebombázták. A háború után az Állatkertben szabadtéri színpadot építettek a zenepavilon helyett. Ám ennek működtetése nem volt gazdaságos, ezért a zenei előadásokat is leállították. A zenepavilonok fél évszázados fénykora lezárult, a ligeti térzene hosszú időre elhallgatott. (x)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![nőtörténet](/ih0Ax/label/.cut-640x400/327.jpg)
nőtörténet
- Brutális „gyógymódokkal” kezelték Hollywood bukott reménységét
- Bartók Bélát is megihlette a legnagyobb magyar hegedűsök egyike, Geyer Stefi
- Kis híján a világűrben ragadt az első női űrhajós
- Csodatévő szűznek tartották a francia csapatokat győzelemre vezető Jeanne d'Arcot
- Napóleon a válásuk után is mindenben támogatta Joséphine-t
- Kossuth Zsuzsát a korábban általa ápolt osztrák tisztek is támogatták
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona
- Még mindig vitatott kérdés, hogy ki a felelős a kassai bombázásért 17:05
- II. Erzsébetet is vendégül látta a 130 éves Gundel étterem 15:05
- Féltek a középkori orvosok, hogy meggyűlölik őket, ha a leprát gyógyítják 14:20
- A magyar kutyafajták kutatását segítheti a Magyar Nemzeti Múzeum új gyűjteménye 13:20
- Kiállítás és pódiumbeszélgetés is várja a látogatókat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten 11:20
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre 09:50
- Bálványimádás ürügyén ítélte halálra Pizarro az inka uralkodót 09:05
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap