Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból

(Kép forrása: NÖF Sajtó)

A szervezők helyszínválasztása nem véletlen, hiszen az állatok szeretete és védelme a neves arisztokrata családban is központi szerepet játszott. Idősebb gróf Andrássy Gyula a természet szerelmese volt, és igyekezett szarvasokat telepíteni erdélyi birtokára.

Unokája, gróf Károlyi Mihályné Andrássy Katinka pedig sokat tett a hazai állatvédelem érdekében. A Herman Ottó által a 19. században alapított Állatvédő Egyesület nem élte túl a világháborúkat. Az 1967-ben újjáalapított Herman Ottó Magyar Országos Állat-és Természetvédő Egyesületet elismerését Andrássy Katinka harcolta ki a kommunista hatalomnál. Ezen felül a család számos tagja állt közel az állatokhoz, a lovaglás például az egyik kedvelt közös időtöltésük volt.

gróf Károlyi Mihályné Andrássy Katinka

Az Andrássyak nyomdokán haladva a szervezők kezdeményezésükkel igyekeznek a felelősségteljes állattartásra nevelni a gyermekeket. A kastélyban bemutatott első foglalkozáson a vakvezető kutyák világába kaphatott betekintést a fiatal generáció, amelyet a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány munkatársai koordináltak.

Komondi Piroska az Alapítvány képviseletében elmondta: „Interaktív érzékenyítő foglalkozásunkon a gyermekek megismerkedhettek a vakvezető kutyák különleges világával, megtanulhatták, mi látók, hogyan segíthetünk egy látássérült embernek és miként viselkedjünk egy vakvezető kutyával. Végül mindenki kipróbálhatta, milyen egy ilyen csodás kutyussal közlekedni”

A program első foglalkozása (Fotó: Fazekas Csanád/Múlt-kor)

Ehhez csatlakozva, Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője és az esemény egyik házigazdája elmondta, hogy „országos műemlékhálózatunk rendkívül gazdag építészeti, kulturális és természeti értékekben, kincsekben. Új múzeumpedagógiai programelemünktől azt várom, hogy a már nálunk megfordult diákcsoportok mellett újak is ellátogassanak hozzánk. A tiszadobi Andrássy-kastély megnyitása óta több mint 23.000 látogatót fogadott, és a két állandó kiállítás most új múzeumpedagógiai programelemmel is bővül, ami tovább fokozhatja a már most is kiugró érdeklődést.”

A tiszadobi Andrássy-kastély (Fotó: Fazekas Csanád/Múlt-kor)

A projekt azonban nem korlátozódik egyetlen intézményre. Az állatbarát kastélyok programjában a bajnai Sándor-Metternich-kastély, a dégi és keszthelyi Festetics-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély és más helyszínek következnek majd.

A jövőbe mutató kezdeményezéshez remélhetőleg a későbbiek folyamán még többen csatlakoznak majd, ezzel is hozzájárulva, hogy az újabb generációk a pedagógia segítségével nagyobb odaadással forduljanak a környezet és az állatok felé. (x)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?