Lázár Vilmos szablyája is látható lesz a debreceni Déri Múzeumban

A 175 év – 175 tárgy. 1849 – Huszárok, a szabadság katonái című új, időszaki kiállítás a megnyitó napján a debreceni Déri Múzeumban (Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt)

Korompai Balázs, a tárlat kurátora a szablyát bemutatva emlékeztetett arra, hogy Szkárosi Lázár Vilmos honvédezredes az első volt, akit az aradi vértanúk közül kivégeztek 1849. október 6-án.

Kiemelte, hogy a különleges műtárgy Mádai Norbert gyűjteményéből való, aki mintegy hatvan tárgyat ajánlott fel a múzeumnak a kiállításhoz, amelyen sisakok, huszártarsolyok, mellvértek és festmények is láthatók, bemutatva a huszárság életét a 16. századtól kezdve.

Mádai Norbert kecskeméti magángyűjtő hangsúlyozta: bízik abban, hogy lesz, aki a kiállítás anyagából hitet merít és összeszedi a világból még azt, amit kell.

Angi János, a Déri Múzeum igazgatója köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy 175 évvel ezelőtt, 1849 januárjában költözött Debrecenbe ideiglenesen az Országgyűlés, és szintén 175 évvel ezelőtt, április 14-én itt fogadták el a Nagytemplomban a függetlenségi nyilatkozatot.

A tárlathoz a Déri Múzeum és Mándi Norbert műgyűjtő mellett hozzájárult Hermann Róbert, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, valamint maga a múzeum is, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, a Szépművészeti Múzeum és a Békéssy Béla Vívóklub is – mondta el Angi János.

Hermann Róbert megnyitójában kiemelte, hogy a debreceniek „odatették magukat” abban az öt hónapban, amikor itt volt a magyar főváros és komoly szerepe volt a városnak abban, hogy folytatódjon a szabadságharc.

A tárlattal kapcsolatban kifejtette, hogy valóban a huszárság volt a legmagyarabb csapatnem, ezért joggal emlékezünk rájuk ezen az évfordulón.

Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester hangsúlyozta, hogy a szabadságharc utáni kései utódoknak morális kötelességük ápolni ennek a nagyon nemes és felemelő időszaknak az emlékét.

A városi identitás szempontjából óriási jelentősége van ennek az évfordulónak, ugyanis – mint mondta – a függetlenségi nyilatkozat a debreceniek nélkül nem nyert volna elfogadást. A huszárok előtt tisztelgő kiállítás pedig hozzájárul az évforduló még méltóbb és még szebb megünnepléséhez – emelte ki beszédében Papp László.

Az új időszaki kiállítás a nyár közepéig lesz látható a Déri Múzeumban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?