A cionisták először tartanak kongresszust
2004. augusztus 11. 01:53
1897 augusztusában, Bázelben ülésezik a Theodor Herzl zsidó újságíró által szervezett első cionista kongresszus. Ahogy beszédében kifejti, 2000 éves száműzetés után először gyűlnek itt össze a világ minden részéből származó zsidó küldöttek. A világon sokfelé élő zsidók jelentős részének körében már régóta él a vágy, hogy visszatérjenek a Sion hegyéhez, az `ígéret földjére`, az ókori zsidó haza területére. Ezek a gondolatok csak a nemzeti fejlődést világszerte kibontakoztató XIX. században válnak politikai realitássá. Az újonnan keletkező modern antiszemitizmus (1883., 1894.) katalizálja az elszigetelt törekvéseket, és döntő szerepe van abban, hogy a zsidóság `ráeszmél` történelmére és megfogalmazza a követelését egy zsidó állam kialakításáról Palesztinában. A `zsidó állam` elnevezés Theodor Herzltől (Herzl Tivadar) származik. A `Neue Freie Presse` című bécsi újság párizsi tudósítója 1894-ben, a Dreyfus-per és az azt kísérő rendzavarások hatására írta `A zsidó állam`-ot. Három évvel később az ő sürgetésére kerül sor a cionista kongresszusra. Az augusztus 31-én végződő konferencia eredményét a következő határozatban szövegezték meg: `A cionizmus a zsidó nép számára egy nyilvános, közjogilag biztosított nemzeti otthon megteremtésére törekszik Palesztinában.`. A kongresszus küldöttei a célok eléréséhez a következő négy intézkedésben egyeznek meg: - a zsidók betelepítésének támogatása Palesztinában; - az össz-zsidóság önszerveződése az általános helyi intézkedések révén; - a zsidó öntudat és nemzeti érzés erősítése; - előkészítő lépések megtétele a kormányoknál, hogy azok beleegyezésüket adják a cionista célok támogatásához. A cionizmus a XIX. századi európai nemzeti fejlődés során kialakuló modern közösségi öntudat egyik változata. A nacionalizmus, még inkább a többféle okból létrejövő antiszemitizmus jelentősen hozzájárul egy politikailag felkészült, zsidó nemzeti mozgalom megszerveződéséhez. A cionista mozgalom előharcosai Moses Hess és Zwi Hirsch Kalischer voltak. A cári Oroszországban a zsidók különösen sokat szenvedtek. 1881 és 1914 között 2,5 millió, javarészt kelet-európai zsidó vándorol ki Palesztinába és főképp az Egyesült Államokba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap