Magyarországi pápalátogatások
2024. március 19. 18:05 Oláh P. Róbert – Sági György
Az első Péter-utód, aki Itália határait apostoli látogatás céljából átlépte, VI. Pál pápa (1963–1978) volt. Azt megelőzően is megesett, hogy Róma püspöke különféle okból, olykor akaratán kívül hosszabb-rövidebb időre elhagyta az Örök Várost, illetőleg az Egyházi Államot, de a lelkipásztori jellegű utak a XX. század második felében váltak gyakorlattá. A pápalátogatások története tehát viszonylag új keletű a katolikus egyház közel két évezredes históriájában.
Korábban
A Szentatya táborba száll
Az 1052 augusztusában Pozsony mellett létrejött pápalátogatást hosszas, elnyúló konfliktus előzte meg a Német-római Birodalom és a frissen, alig fél évszázada alapított Magyar Királyság között. Az alapkérdés Orseolo Péter (1038–1041, 1044–1046) uralkodása óta az volt, hogy szuverén tud-e maradni a Szent István alapította állam, vagy a császári hűbér kötelékébe kerül.
Ennek következményeként folyamatosan kiújuló német–magyar harcok jellemezték az 1040-es és 1050-es éveket, különösen III. Henrik (1046–1056) haláláig, aki 1052-ben azonban még Pozsonyt vonta körül seregével, és szándékában állt elfoglalni azt. IX. Leó (1048–1054), a középkor nagy utazó pápája hatévnyi pontifikátusa alatt alig töltött időt az Örök Városban.
A két hatalom közti békéért követek útján már korábban is aktívan ténykedő egyházfő III. Henrik pozsonyi táborába utazott, és rábeszélte a császárt, hogy hagyjon fel I. András magyar király (1046–1060) országának pusztításával.
Szép, de nehéz a magyar
Ezt követően több mint kilenc évszázadnak kellett eltelnie, hogy Krisztus földi helytartója ismét magyar földre lépjen. Több mint 40 évnyi egyházüldözés és kommunista-ateista diktatúra után került sor a lengyel nemzetiségű II. János Pál pápa (1978–2005) első magyarországi apostoli látogatására, amelynek gondolata már a rendszerváltást megelőzően felvetődött.
Az agonizáló Kádár-rendszer minden bizonnyal saját túlélését kívánta bizosítani és nemzetközi tekintélyét növelni azzal, hogy a püspöki kar mellett 1988-ban állami részről is meginvitálta a katolikus egyházfőt hazánkba. Mindezzel teljesült az előfeltétele a pápalátogatásnak, amit Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1988. augusztus 20-án jelentett be nyilvánosan a Szent István-bazilika előtt celebrált szentmisén, az Apostoli Szentszék pedig annak elfogadását 1989. július 26-án erősítette meg.
Ezzel Magyarország lett a lengyeleket követően a második ország a szocialista blokk államai közül, amely meghívta Róma püspökét. A pontos időpont kiválasztását a politikai változások befolyásolták és tolták a kilencvenes évek elejére.
A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2024. tavaszi számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 2024.04.26.