Számtalan koholt váddal illette második feleségét VIII. Henrik

2024. január 25. 09:50 MTI

491 éve, 1533. január 25-én kötött hivatalosan házasságot VIII. Henrik angol király és második felesége, Boleyn Anna. A tragikus sorsú királyné életét számos regény, film, színmű és komoly történeti munka is taglalja.

Korábban

Boleyn Anna 1507 táján született, apja gazdag nemes, kereskedő és diplomata volt. Franciaországban kapott kiváló nevelést, itt ismerkedett meg a kultúra és az etikett szabályaival.

Tizenöt évesen lett VIII. Henrik udvarhölgye, és a király szeme gyorsan megakadt a lányon, aki a kor fogalmai szerint ugyan nem volt szép, de szellemessége vonzalmat ébresztett az uralkodóban. Anna nem habozott kihasználni befolyását: ő maga márkinő, apja gróf, bátyja a királyi tanács tagja lett.

VIII. Henrik ekkoriban már hosszabb ideje próbálta a pápával felbontatni Aragóniai Katalinnal kötött házasságát, VII. Kelemen azonban Habsburg és francia nyomásra ezt vonakodott megtenni.

A feldühödött Henrik saját kezébe vette az irányítást, 1532 novemberében titokban elvette Annát, és az angliai egyház fejének saját magát tette meg – így született az anglikán egyház. Később, 1533. január 25-én hivatalosan is megismételték a ceremóniát, majd májusban a király által kinevezett új érsek formálisan is kimondta a válást, valamint szentesítette az új házasságot.

Álomnak indult (19. századi ábrázolás)

Anna 1533 szeptemberében lánygyermeket szült, ami megrendítette helyzetét. Henrik isteni jelet látott abban, hogy „csak" lánya született, egyébként is gyorsan ráunt a hitvesi hűségre. Félrelépéseit nem titkolta, így a házaspár egyre gyakrabban veszekedett, civódott.

Annát az udvarban gőgje, arrogáns viselkedése tette népszerűtlenné, jó hírét rontotta, hogy életvidám asszony lévén a belső termeibe bejáratos fiatalemberekkel gyakran táncolt, flörtölt. Már csak egy fiúgyermek menthette volna meg, de a csecsemő 1536 januárjában halva született.

Henrik el akarta kerülni az újabb válási procedúrát, ezért kínvallatásokkal kicsikart vallomásokra hivatkozva 1536. május 2-án házasságtörés miatt őrizetbe vetette feleségét. (Annát ugyanazon az úton vitték a Towerbe és ugyanazt a szobát kapta, mint három évvel korábbi megkoronázásakor.)

A vádak között szerepelt a hűtlenség, a vérfertőzés, a boszorkányság és az összeesküvés a király meggyilkolására. Anna „szeretőit” minden jogi procedúra nélkül kivégezték, a királyné különbíróság elé került. A testület május 17-én bűnösnek találta és halálra ítélte, címeitől megfosztotta, lányát törvénytelennek, házasságát érvénytelennek minősítette.

A szerencsétlen királyné még azt sem tudhatta, elégetik-e vagy lefejezik, csak másnap derült ki, hogy tapasztalt francia bakó végzi ki. Május 19-én reggel a Tower udvarán hajtotta fejét a pallos alá, és még aznap eltemették. A kortársak szerint az illetlenül vidám Henrik egy könnyet sem ejtett érte, sőt 11 nappal később már el is vette Anna korábbi udvarhölgyét, Jane Seymourt.

Rémálom lett belőle (Boleyn Anna a Tower fogságában várt a kivégzésére)

Boleyn Annát Henrik, majd mostohalánya, Mária uralkodása alatt gyalázták, ekkor került a köztudatba, hogy boszorkányokra jellemző külső jegyeket találtak testén. Saját lánya, Erzsébet uralkodása alatt viszont romantikus hősnővé magasztosult, ilyennek ábrázolja Shakespeare VIII. Henrik című drámája és Donizetti Anna Bolena című melodramatikus operája is. A tragikus sorsú királyné életét számos egyéb regény, film, színmű és komoly történeti munka is taglalja.