Perceken múlt, hogy elkerüljük a második világháborút

A Bürgerbräukeller a merénylet után (Bundesarchiv, Bild 183-E12329 / Wagner / CC BY-SA 3.0)

Ha 1939. november 8-án Adolf Hitler néhány perccel tovább maradt volna a müncheni Bürgerbräukeller sörözőben, ma talán egy teljesen más világban élnénk. Az 1923-as sörpuccs tizenhatodik évfordulóján, a náci államcsínykísérlet helyszínén tartott megemlékezésen este 9 óra 20 perckor egy emelvény mögötti oszlopba rejtett időzített bomba robbant.

Fa- és téglatörmelék temette be a termet. Hét ember meghalt, hatvanhárman pedig súlyosan megsérültek, de a Führer nem volt köztük.

A merényletet egy kommunista ács, Georg Elser követte el. Munkahelyéről, egy fegyvergyárból csempészte ki a bombához szükséges robbanóanyagot. Terve tökéletesítése érdekében hónapokon át többször is meglátogatta a Bürgerbräukellert.

Mindig csak egyetlen sört fogyasztott, zárásig ott maradt, majd egy raktárban elbújva kivárta, hogy mindenki távozzon, és munkához látott. Az időzített bomba három nappal a Hitler-beszéd előtt a helyén volt, a módosítással azonban nem számolt.

Mivel Hitler általában este 8 óra 30 perckor kezdte nagyjából másfél órás beszédét, Elser úgy állította be a bombán az időzítőt, hogy 9 óra 20-kor robbanjon. A Führernek a beszéd után Berlinbe kellett utaznia, azonban a várható köd miatt úgy döntött, nem másnap reggel indul repülővel, hanem még aznap este fél 10-kor, magánvonatával.

A megemlékezést így előrehozták 8 órára, Hitler pedig egyórásra rövidítette beszédét, és kíséretével együtt pár perccel a robbanás előtt távozott a helyiségből.

Hitler az állami megemlékezésen – mindössze néhány percen múlt a Führer élete (Bundesarchiv, Bild 183-E12359 / CC BY-SA)

A nácik – alaptalanul – a briteket sejtették a robbantás mögött. Hollandiában elraboltak két brit ügynököt, akiket a merénylet kitervelésével vádoltak meg. Elsert a svájci határon tartóztatták le, de hiába próbálták belőle kicsikarni válogatott kínzási módszerekkel, nem volt hajlandó alátámasztani a nácik teóriáját.

Az ácsot 1941-ben a sachsenhasuseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan 1945 elején Dachauba szállították. Nem sokkal a háború vége előtt, 1945 áprilisában egy Gestapo-tiszt agyonlőtte.

Elserről évtizedeken át nem illett beszélni, amiben szerepet játszott a merénylet hét – vétlen – áldozata. Münchenben csak a 80-as évek közepén változott meg a vélekedés tettéről: azóta egy általános iskola homlokzatán minden este 21:20-kor – az egykori detonáció időpontjában – neonfelirat gyullad ki, Elser tettére emlékeztetve.

A néhai ellenállónak bajorországi szülővárosa, Königsbronn 2010-ben állított szobrot a helyi pályaudvar előtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház