Pizarro megöleti az utolsó inka uralkodót

2004. augusztus 4. 00:49

Kis expedíciós hadtestének élén Francisco Pizarro, spanyol konkvisztádor elpusztítja a dél-amerikai Andokban húzódó Inka Birodalmat. Hiába fizeti ki Atahualpa inka uralkodó a hihetetlen nagyságú váltságdíjat, Pizarro meggyilkoltatja, és elfoglalja Cuzcót az inkák fővárosát. 1529-ben Pizarro azoknak az "Új Kasztíliának" nevezett perui területeknek a főkormányzójává neveztette ki magát V. Károly császárral, melyeket a spanyol koronának meghódítani szándékozott. Miután 1531 tavaszán partra szállt Dél-Amerikában, kimerítő menetelés után 1532. november 15-én elérte Atahualpa táborát az Andok-fennsíkon, és rövid kézitusa után elfogatta az uralkodót. Az Inka Birodalom Huajna Kapak (1493-1527) hódító hadjáratai során érte el legnagyobb kiterjedését, és kb. 4500 km hosszan húzódott el. Az inka állam terjeszkedő politikáját szigorú állami, katonai szervezettsége motiválta. A fővárosból Cuzcóból kiinduló jól kiépített úthálózat kötötte össze a birodalom tartományait. A nemesek és a kormányhivatalnokok közötti kommunikációt egy mesterséges csomóírás - a kviptu - szolgálta, melyet csak a beavatottak értettek. Az inka állam politikai felépítése piramisszerű volt: a korlátlan hatalmú, a Nap fiaként imádott inka istenkirály alatt négy alkirály igazgatta a birodalom négy tartományát. Mivel a nemesség mentesült bármiféle munka alól, az inka állam anyagi alapját a lakó- és munkaközösségek képezték. A föld megművelésén túl közmunkákat is kellett végezniük.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai