2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: szeptember  •  Nap: 18
16 találat
[1]

324. szeptember 18.

I. (Nagy) Konstantin lesz a Római Birodalom egyeduralkodója

18 évvel római császárrá és társuralkodóvá való kikiáltása után (306) I. (Nagy) Konstantin egyeduralkodó a Római Birodalomban. A Chrysopolis és Drinápoly (Trákia) melletti csatában döntő győzelmet arat riválisa, Licinius kelet-római császár felett és biztosítja hatalmát. Ezzel a négy császár uralma a Római Birodalom felett (tetrachia) végérvényesen zátonyra futott. 308-ban a carnuntumi császártalálkozón felosztották egymás között az Imperium Romanumot. A már 306-ban, Rómában császárrá kikiáltott Maxentiust nem ismerik el törvényes uralkodónak, és leváltottnak nyilvánítják. A négyes uralom rendszere az egyes uralkodók dinasztikus politikáján hiúsul meg. Az ezt követő időkben (324-ig) heves hatalmi harc folyt a császárok között, amiből végül Nagy Konstantin került ki győztesen. Konstantin hatalomhoz való viszonyát döntően befolyásolta a milviai hídnál (Róma mellett) vívott csata. Konstantin a csata előtti állítólagos keresztlátomása hatására a kereszténységhez fordul és megalkotja azt a politikai tételt, miszerint a császár, mint Krisztus földi helytartója nemcsak az állam, hanem az egyház ura is. Konstantin uralkodása alatt a kereszténység jelentősen felértékelődik (milánói türelmi rendelet) de a pogányságot továbbra is megtűrik. Konstantin Bizáncot keresztény birodalmi fővárossá építi ki és átkereszteli (330. V. 11.) a pogány Róma tudatos ellensúlyozásaként. A császár befejezi a diocletianusi birodalmi reformokat (293; 305. III. 1.) és a Római Birodalmat abszolutisztikus államszervezetté építi ki: az uralkodók istenítése hangsúlyozott, bevezetik a megalázó térdre borulást (proskynesis), és szigorú udvari ceremónia szabályozza az uralkodó és alattvalói kapcsolatát.
A Római Birodalmat négy prefektúrára osztják 14 egyházmegyével és 117 provinciával. A katonai és a polgári hatalmat kettéválasztják. A császár alá tartozik a hadsereg és a koronatanács az államigazgatással. Konstantin 337-ben hal meg, miután megkeresztelkedett.

[2]

1490. szeptember 18.

Jagelló Ulászló kerül a magyar trónra

Jagelló Ulászló (1456-1516) - IV. Kázmér lengyel király és Cillei Anna legnagyobb fia - 1471-ben nyerte el Cseh-, 1490-ben pedig Magyarország trónját. Bár apja a másik fiának, János Albertnek szánta a magyar koronát, Ulászló hajthatatlan volt. Fegyverrel verte vissza öccse támadását, jóllehet annak csapatai 1490-ben a királyi székvárost is veszélyeztették. Így aztán az utóbbi hátrébb szorította a lengyel örökösödési sorban két öccsét, Sándort és apjuk kedvencét, Zsigmondot. Mivel Moldvában is erős lengyel befolyás érvényesült, Kelet-Közép-Európában egy Jagelló hatalmi tömb körvonala volt kialakulóban. Kázmér fiai közül azonban csupán Zsigmond örökölte apja határozottságát. Így a cseh és magyar urak jól számítottak: Podjebrád György és Mátyás után `kezelhetőbb` uralkodót választottak.

[3]

1635. szeptember 18.

A császár Franciaországnak is hadat üzen

II. Ferdinánd német-római császár hadat üzen XIII. Lajos francia királynak. Franciaország már hosszabb ideje pénzzel támogatja Svédországot és a német protestáns fejedelmeket. Franciaország veszélyeztetve érzi magát a Habsburgoktól és ezért határait a Rajnáig szeretné előretolni. Már 1634-ben kezdetét vették az ellenségeskedések: Franciaország elfoglalta Lotaringiát, 1635. május 19-én hadat üzent Spanyolországnak, kora tavasszal pedig Habsburg-ellenes szövetséget kötött a németalföldi rendi gyűléssel és az észak-itáliai államokkal.
Az új hadüzenettel kezdődik a harmincéves háború legszörnyűbb szakasza. Egész vidékek pusztulnak el és válnak teljesen néptelenné. A parasztokat a háborús zűrzavar megakadályozza abban, hogy földjeiket megműveljék, hiányoznak a vetőmagok és a tenyészállatok. Az ennek ellenére megművelt földekről gyakran nem lehet betakarítani a termést, mert vagy megsemmisül, vagy elkobozzák. Éhínségek sújtják a lakosságot. Az emberek macskát, kutyát, patkányt és békát esznek. Táplálékukat ehető növényekkel egészítik ki: csalánnal, komlóval, gombákkal és fűvel is. Sokan attól válnak beteggé vagy abba pusztulnak bele, hogy éhségükben mérgező növényeket és anyagokat is megettek. Az élelmiszerhiányhoz járványok társulnak, amelyek a rossz higiéniai körülmények között gyorsan terjednek és éppen az alultápláltak körében szedik elsősorban áldozataikat. A pestis, a kolera és a tífusz egész falvakat néptelenít el. A halottakat gyakran nem tudják elég gyorsan eltemetni. Ott maradnak fekve, ahol meghaltak.
A lakossággal a hosszú háború során eldurvult katonák bánnak legkegyetlenebbül. A katonák nem tesznek különbséget az ellenség és a civil lakosság között. Aki az ellenséges csapatok kezébe kerül, arra kínzás és halál vár.

[4]

1810. szeptember 18.

Beiktatják a santiagói forradalmi juntát

Chile északi része a XVI. századi spanyol hódításig inka uralom alatt állott. A spanyol konkvisztádorok 1536-1540 között érkeztek, Santiagót 1541-ben alapították. A terület 1776-ig a perui alkirályság része volt, majd független főkapitányság lett. A Spanyolországtól való függetlenséget 1810-ben kiáltották ki, de teljesen csak 1817-ben űzték ki a spanyol csapatokat. Az ország első elnöke Bernardo O,Higgins tábornok volt, aki 1823-ig tartó uralma alatt gazdasági és társadalmi reformokat vezetett be. A 19. században Chilét kis létszámú földbirtokos- oligarchia vezette, mely győztesen került ki az 1879 és 1883 között Bolíviával és Peruval vívott, területi gyarapodást eredményező háborúkból. A 19. század végén véres polgárháború után három évtizedre megszilárdult a parlamentáris demokrácia. Az 1970-es választások nyomán a Salvador Allende vezette Népi Egység került hatalomra, amelynek államosító törekvései ütköztek az Egyesült Államok érdekeivel. A kormány átgondolatlan politikája, párosulva az amerikai büntetőintézkedésekkel gazdasági és politikai káoszhoz vezetett. 1973. szeptember 11-én a hadsereg véres államcsínnyel megdöntötte a kormányt, Allendét a harcokban megölték. A hatalomra került katonai junta, élén Augusto Pinochet tábornokkal (aki 1989-ig volt hatalmon), kegyetlenül leszámolt a belső ellenzékkel, betiltott minden politikai tevékenységet.

[5]

1814. szeptember 18.

A Bécsi Kongreszus újjárendezi Európát

Bécsben találkoznak az európai hatalmak monarchái és államférfiai, hogy Európa területi újjárendezéséről tárgyaljanak. A diplomáciai szinten hosszasan elnyúló tanácskozások mellett a bécsi kongresszust a kiterjedt ünnepélyesség jellemzi.
Fontos szerepet játszott a tárgyalásokon az elnöklő osztrák államkancellár, Klemens Wenzel Metternich herceg mellett mindenekelőtt I. Sándor orosz cár, Lord Robert Stewart Viscount Castlereagh brit külügyminiszter, Karl August von Hardenberg herceg porosz államkancellár és a Franciaországot képviselő Charles Maurice de Talleyrand herceg.
A diplomáciai kongresszusok történetében először a javaslatokat bizottságokban dolgozzák ki, s azokat a kongresszus záróösszejövetelén hagyják jóvá. A nagyhatalmak érdekellentétei következtében a tárgyalások hosszan, sok apró lépésben zajlanak, legfőbb színterük a szalon és a sokféle ünnepélyes rendezvény. A színház és a zene virágkorát éli a "dunai metropoliszban".
Ludwig van Beethovennek a kongresszus tiszteletére készített "A dicsőséges pillanat" című kantátája ősbemutatóján, november 29-én a bécsi Redout-ban valamennyi uralkodó részt vesz. Az ezernél több muzsikus közreműködésével rendezett koncert a színházi bemutatók és a jó néhány bál mellett a kongresszusi periódus egyik legfényesebb eseménye. A fényes pompa mögött ugyanakkor az áruk és szolgáltatások hatalmas drágulása játszódott le, melynek következményeit a diplomaták kevésbé, sokkal inkább az egyszerű nép viselte (1815. VI. 9.).

[6]

1851. szeptember 18.

Megjelenik a The New York Times első száma

[7]

1896. szeptember 18.

Meghal Armand Hyppolite Louis Fizeau

1863-tól tanított, 1878-ban a párizsi Természettudományos Akadémia elnökévé választották. Legeredményesebb kutatási területe az optika volt. 1849-ben forgó fogaskerekes módszerével elsőként határozta meg a fénysebességet földi viszonyok között, majd 1851-ben a vízben is sikerült megmérnie a fény gyorsaságát. E két mérés kimutatta, hogy a fénysebesség nagyobb levegőben, mint a vízben, és ez az eredmény csak a fény hullámtermészetével magyarázható. 1849-ben új módszert dolgozott ki a fényinterferencia vizsgálatára. Foglalkozott a kristályok fénytani tulajdonságaival és fotometriával is.

[8]

1916. szeptember 18.

Megszületett Simándy József operaénekes

A kistarcsai születésű Schulder József eredeti szakmája autószerelő volt. 1945ben a Zeneakadémia énektanszakán szerzett oklevelet, emellett 1940-45-ben az Operaház énekkarában énekelt. 1945-47-ben a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának tagja, 1946-ban Szegeden Don José szerepében mutatkozott be. 1947-től az Operaház magánénekese, 1990-től örökös tagja, számos kiváló tenor-szerep tolmácsolója, a magyar operajátszás jelentős alakja volt. 1956-60-ban a müncheni Staatsoper társulatában is énekelt. Legnagyobb sikerét Erkel Bánk bán című operájának címszerepében aratta. Gazdagon áradó tenorja, csiszolt énektechnikája, magasrendű zenei, színészi kultúrája, lelkiismeretes munkája a magyar operaszínpad fejedelmei közé emelte. 1978-86-ban tanított a Zeneakadémián. 1953-ban Kossuth-díjjal, 1964-ben kiváló művész címmel tüntették ki. 1997. március 4-én hunyt el Budapesten. Halála után kapta meg a Magyar Örökség kitűntető címet. 2004-ben Lakiteleken szobrot avattak emlékére.

[9]

1918. szeptember 18.

A brit Palesztina-hadsereg elfoglalja Akkót és Názáretet

[10]

1931. szeptember 18.

A japánok megszállják Mandzsúriát

Japán csapatok megszállják Madzsúriát, amelyet Harbin és Mukden (Senjang) bevétele után 1932. február 18-án Mandzsukuo néven önálló állammá nyilvánítanak.
Az USA-ban 1929 októberében kirobbant gazdasági válság, és a font Nagy-Britanniában 1931 szeptemberében végrehajtott leértékelése Japán számára óriási gazdasági fellendülést hozott. A pénzügyi haszon, amely az alacsony bérköltségek következtében igen magas, a hadiiparba vándorol, amely biztosítja a hátteret Japán hódító terveihez. A gazdasági fellendülés azonban nem bizonyul tartósnak.
A mértéktelen japán exporttól érintett iparú országok védekeznek és Japán új piacok szerzésére kényszerül. A gondokat a parasztság és a gyári munkások növekvő elszegényedése is fokozza, s így a kormány az állam fennmaradásának lehetőségét egyedül a belső nyomás kifelé terelésében látja. Ezért Japán ismét hódító politikába kezd Kínában, és megszállja Mandzsúriát. A természeti kincsekben gazdag terület régóta célja a japán hódító politikának.
A nyugati hatalmak tiltakoznak, Kína hadat üzen Japánnak, s bojkottálja vele a kereskedelmet. Az ázsiai terjeszkedésre készülő szigetországot nem tudják feltartóztatni.

[11]

1934. szeptember 18.

A Szovjetunió belép a Népszövetségbe

A Szovjetuniót 59. államként felveszik a Népszövetségbe: ez a lépés a Szovjetunió nemzetközi elismerését és azt jelenti, hogy a nyugati államok feladják a kommunista állam elszigetelésére irányuló politikájukat. Mindenekelőtt Franciaország fáradozott a Szovjetunió felvételén. A javaslat mellett 38 állam, ellene három szavazott, négy ország tartózkodott, hétnek a képviselője pedig távol maradt. Székfoglaló beszédében Makszim Litvinov szovjet külügyi népbiztos elismerte a Népszövetség Egyezségokmányát.

[12]

1951. szeptember 18.

Meghal Rátkai Márton színész

Budapesten született 1881. november 18-án. A színművészeti akadémián 1903-ban szerzett oklevelet, pályáját a Magyar Színházban kezdte, majd Miskolcra szerződött. 1905-től a fővárosi színházak szinte mindegyikében fellépett, 1921-22-ben az USA-ban, 1929-ben a bécsi Theater and der Wienben vendégszerepelt. 1941-től a zsidótörvények miatt nem léphetett színpadra, 1945-től a Nemzeti Színház tagja volt. Tánctudása, humora, a maga idején rendkívül újszerű szerepfelfogása, modern beszédtechnikája a legnagyobb művészek közé emelte. Prózai képességei, klasszikus adottságai révén 1945 után is több klasszikus műben aratott sikert: így például A revizor polgármesterként a magyar realista színjátszás magasiskoláját nyújtotta, míg A szabin nők elrablása című vígjátékban régi műfajának legszebb hagyományait fejlesztette tovább Rettegi Fridolin, a ripacs színiigazgató alakjában. 1948-tól színészmesterséget tanított a főiskolán. A Kossuth-díjat 1949-ben kapta.

[13]

1961. szeptember 18.

Az ENSZ főtitkára repülőgép-szerencsétlenség áldozata lesz

Dag Hammarskjöld Jönköping-ben született 1905. július 29-én. A filozófia és a közgazdaság-tudományok doktora volt. Egyetemi tanár lett, de a stockholmi egyetemi katedrát felcserélte a közélettel. Titkára volt a Svéd Állami Banknak, majd pénzügyi államtitkár a kormányban. Több magas állami tisztség után tagja, majd 1951-ben vezetője lett a svéd ENSZ-delegációnak. 1953-tól haláláig az ENSZ főtitkári tisztét töltötte be. Hivatali ideje alatt nagy súlyt fektetett az ENSZ békefenntartó hatalmi jellegének erősítésére, s feladatának tekintette a dekolonizáció folyamatának felgyorsítását. 1961-ben Rhodesia és Kongó határán, ahová a polgárháborús konfliktus rendezése miatt érkezett volna - azóta is vitatott körülmények között - repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. 1992-ben ismét olyan adatok kerültek napvilágra, hogy gépét lelőtték. Halála után - 1961-ben - Nobel-békedíjjal tüntették ki.

[14]

1970. szeptember 18.

Elhunyt Jimi Hendrix

28 éves korában, Londonban elhunyt Jimi Hendrix amerikai rockzenész; október 5-én a texasi Porth Arthurban 27 éves korában meghal Janis Joplin amerikai rockénekesnő; mindketten kábítószer túladagolása folytán. Maghaladta erejüket a rocküzlet keménysége. A rockzene kifejezi a fiatalok agresszivitását és tiltakozását a társadalom ellen, a vietnami háború ellen, a kisebbségek elnyomása ellen, s tartalmat ad a nagyobb szabadság utáni vágynak.

[15]

1973. szeptember 18.

Mindkét német állam az ENSZ tagja lesz

New Yorkban az ENSZ közgyűlésének 28. ülésszakán az NDK-t, mint 133. és az NSZK-t, mint 134. tagot felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.
Az NDK-nak az ENSZ-be való felvétele jelentős politikai felértékelődést jelent. Amíg 1969-ben, Bonnban nem alakult meg az SDP-FDP koalíciójának kormánya, az NSZK politikája arra irányult, hogy az NDK-t távol tartsa az ENSZ minden fórumától és szervezetétől. Csak az "új keleti politika" jegyében igyekeztek nemzetközi jogi vonatkozásban is jobb kapcsolatokat teremteni a másik német állammal.

[16]

1989. szeptember 18.

Megállapodás jön létre Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai után

Miután az MSZMP februárban kinyilvánította a többpártrendszer létrehozásának tervét, megalakult az Ellenzéki Kerekasztal, június 13-án, pedig létrejött a Nemzeti Kerekasztal, amelyben az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik tárgyaló felet alkotó társadalmi szervezetek és mozgalmak vettek részt (Hazafias Népfront, Baloldali Alternatív Egyesülés, Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Nők Országos Tanácsa, Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa).
Szeptember 18-án megállapodást írtak alá, melyben kinyilvánították: a tárgyalások a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek megteremtését, a többpártrendszeren alapuló demokratikus jogállam kialakítását, valamint a társadalmi, gazdasági válságból való kiút keresését szolgálják. Deklarálták azoknak a "sarkalatos" törvényeknek a fontosságát, amelyeket a kormány már a nyáron előkészített. Külön politikai megállapodást kötöttek az új országgyűlés alakuló üléséig tartó periódusra. (A rendőrhatósági kényszerintézkedéseket felfüggesztik, az MSZMP vagyonából biztosítja a többi párt működésének feltételeit, a tájékoztatási intézményekben érvényesül a pártatlanság elve stb.) Megegyeztek: folytatják a tárgyalásokat a még nyitott kérdésekben (a köztársasági elnök választásának rendje, a választások etikai kódexe, új tájékoztatási törvény, közszolgálati törvény, a munkásőrség átalakításával kapcsolatos kérdések stb.).
A megállapodást a Fidesz és az SZDSZ kivételével minden párt aláírta. Az utóbbi külön leszögezte: "A köztársasági elnöknek a szabad parlamenti választások előtti megválasztásával nem értünk egyet."

Bezár