Az első magyar történelmi kalandfilmsorozatok

A hatvanas években virágkorát élte a történelmi film, aminek egyik oka az, hogy a Kádár-kori konszolidáció kezdetétől fogva a múlt egyfajta lehetőséget adott a filmkészítőknek a közvetett társadalombírálatra, így az áthallásos beszéd legelterjedtebb formája a történelmi parabola lett (legismertebb példáit Jancsó Miklós életművében találjuk).

Másrészt az évtized legnézettebb alkotásainak a történelmi kalandfilmek számítottak, úgymint az Egri csillagok (1968) és A kőszívű ember fiai (1965) (mindkettő Várkonyi Zoltán rendezése).

A televíziós sorozatok alkotói is kedvelték a történelmi témát, a szériák ugyanakkor a közönség szórakoztatásán túl más feladatot is elláttak: a Bors és az Egy óra múlva itt vagyok… a kommunista ellenállási mozgalmat dicsőítette, A Tenkes kapitánya pedig az elnyomók ellen harcoló népi hős alakját teremtette meg, tehát mindhárom teljes mértékben illeszkedett a szocialista ideológia elvárásaihoz, egyúttal közvetítette a korszak emlékezetpolitikáját.

A szórakoztatás és a propaganda szoros kapcsolatát különösen a Borsban és az Egy óra múlva itt vagyok…-ban fedezhetjük fel, de A Tenkes kapitányának sem volt titkolt szándéka – ahogy a rendező, Fejér Tamás nyilatkozta a forgatás idején a Filmvilág című lapnak – a fordulatos kalandokon keresztül nevelni az ifjúságot.

Humoros kalandok

A Tenkes kapitánya, a Bors és az Egy óra múlva itt vagyok… több hasonlóságot is mutat, annak ellenére, hogy az előbbi 1704-ben, a kuruc küzdelmek idején, míg a másik kettő a két világháború között és a háborús években játszódik.

Hőseik a társadalom alsó, szegény rétegébe tartoznak (Bors mozdonyvezető volt, mielőtt az ellenállás meghatározó tagja lett, Láng Vince foglalkozását tekintve szemetes), a cselekmény során a nép fia áll szemben a zsarnokkal, a kisember az elnyomó hatalommal. Legyőzhetetlenek, amit mindenekelőtt leleményességüknek köszönhetnek.

Kitűnő az alakváltoztató képességük, álruhába öltözve, más és más szerepbe bújva teszik nevetségessé az őket üldözőket. Eke Máté a népsanyargató labancokból űz gúnyt, Bors Máté és elvtársai a Horthy-rendszer úri osztályából és a csendőrökből.

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. nyári számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből