Gyászba borult Magyarország a trianoni békeszerződés aláírásának napján

2023. június 4. 09:05 Csernus Szilveszter

„A mai napon Magyarország egy történelmi fordulóponthoz érkezett. Ma írják alá azon békeszerződést, mely ezeréves országunk feldaraboltatását kimondja" – nyitotta meg beszédét a házelnök a parlamentben 1920. június 4-én, a trianoni béke aláírásának napján. A Trianon kastély nevét minden magyar ismeri, és a szó hallatán nemcsak a világháborút lezáró békeszerződés jut eszébe, hanem az azt követő magyar sors is. Bár Magyarország határait nem itt határozták meg, de a kastélyban került sor a békeszerződés kölcsönös aláírására, mely révén a magyar állam békét kötött világháborús ellenségeivel és hivatalosan elfogadta az új határokat. Napjainkban rengeteget hallhatunk, olvashatunk különféle elemzéseket, kutatásokat a békeszerződés okairól, következményeiről és hatásairól. Arról azonban már kevesebbet esik szó, hogy mi is történt azon a bizonyos napon. Így ma, a trianoni béke 103. évfordulóján azt mutatjuk be, hogyan telt 1920. június 4. Versailles-ban, illetve mi történt Budapesten a korszakhatárt jelentő napon, hogyan érzékelte az ország népe a sokkot.

Benárd Ágost küldöttségvezető (cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár (fedetlen fővel) hagyja el a Nagy Trianon kastélyt a békeszerződés aláírása után

Korábban

Miről kapta a nevét Trianon?

Érdemes mindenekelőtt bemutatnunk az aláírás helyszínét, ugyanis máig tévesen adja meg azt számtalan kézikönyv, útikönyv, sőt iskolai történelemkönyv is. A francia „Napkirály”, XIV. Lajos (1643–1715), Versailles palotakomplexumának alapítója adott parancsot egy parkban fekvő kisebb palota, a „Porcelán Trianon” megépítésére. Nevét az onnan elköltöztetett Triarnum falucskáról kapta. Az építkezések 1670-ben kezdődtek, de az abszolutista király szeszélye megváltoztatta a terveket: Jules Hardouin-Mansart, az udvar kiváló mérnöke már egy rózsaszín márvánnyal burkolt kastélyt adott át 1687-ben. A kastélyt innentől Nagy Trianonnak (Grand Trianon) nevezték, de színéről gyakran emlegették Márvány Trianonnak is.

A Grand Trianon kastély (Wikipedia / Remi Jouan / CC BY-SA 3.0)

Az épület az uralkodó kedvelt nyári lakhelye volt, majd Françoise d'Aubigné, azaz Maintenon márki asszony, a király „kulisszák mögötti felesége” lakhelyéül szolgált. XV. Lajos (1715–1774) idején már királynői lak volt, így a király alig pár száz méterre új kastélyt emeltetett Kis Trianon (Petit Trianon) néven, hogy szeretőjét, Madame du Barry grófnét közel tudhassa. Ennek a száz évvel fiatalabb kastélynak semmi köze a magyar békeszerződéshez.

A folyamatosan bővítgetett Grand Trianont elhanyagolták a későbbi uralkodók, a francia forradalom során pedig ki is fosztották. Napóleon már császárként állíttatta helyre, lakott is ott egy darabig, de a Párizsba bevonuló koalíciós hadsereg ismét nagy pusztítást végzett benne. A kastélyt 1913-tól használták állami fogadások színhelyéül, de akkor még nem gondolta senki, hogy sorsdöntő eseményeknek is helyet fog adni.