A júliusi forradalom győzedelmeskedik
2004. július 20. 06:50
Franciaország, 1830. július 27. A júliusi forradalom Franciaországban megbuktatja az 1824 óta uralkodó X. Károlyt. A monarchia azonban fennmarad: a kamara Lajos Fülöpöt, az orléans-i herceget választja meg királynak (VIII. 9.). A `polgárkirály` elsősorban a nagypolgárságra támaszkodik, amely X. Károly reakciós politikája ellen munkásokkal és kispolgárokkal szövetkezett. A franciaországi események hatást gyakorolnak Európa egyéb részeire, az önállósági törekvések Németországban, Németalföld déli részén és az oroszok által megszállt Lengyelországban felerősödnek. X. Károly, aki testvére, XVIII. Lajos halála után (1824. IX. 16.) vette át a kormányzást, mindenekelőtt az abszolút királyság ultraroyalistának nevezett híveire támaszkodott. Reakciós politikájának célja az alkotmányos monarchia felszámolása volt. Híressé vált mondása szerint: "Inkább vágnék fát, minthogy az angol monarchia viszonyai között legyek király". 1825-ben a Franciaországból elmenekült nemesi emigránsokat egymilliárd frankkal kárpótolta, s az összeget az állami pénzekre vonatkozó kamat ötről három százalékra történő leszállításával teremtette elő. Ezzel a tettével konfliktust szított a liberális polgársággal. 1829-ben Jules Armand de Polignac herceget nevezte ki miniszterelnöknek. Mivel az 1830. évi parlamenti választások után már nem rendelkezett többséggel, az uralkodót július 25-én az ún. "júliusi rendeletek" jóváhagyására vette rá. Ez a mindaddig legélesebb támadás az alkotmányos monarchia ellen - a sajtószabadság felfüggesztése és a választójog megváltoztatása - Párizsban a munkások, egyetemisták és kispolgárok felkeléséhez vezetett. Számos barikádot emelnek, a király csapatokat vet be, amelyek azonban a főváros szűk utcáiban, az állandó erősítésben részesülő felkelőkkel szemben mégsem érnek el sikert. Elkeseredett harcokban VII. 29-én a csapatokat visszavonulásra kényszerítik. Bár a népi felkelés győzedelmeskedik, hiányzik a republikánus kormányzat megalakítását szorgalmazó koncepció. Ezt használja ki a nagypolgárság, s Orléans hercegét, Lajos Fülöpöt olyan monarchaként dicsőíti, aki képes az európai hatalmakat egy Franciaország elleni intervenciótól visszatartani. Ennek ugyanis - állítják - a köztársaság kikiáltása esetén komoly a valószínűsége. VIII. 2-án lemond X. Károly. VIII. 3-án a kamara a választójog kiterjesztése mellett dönt - az aktív választójoghoz szükséges minimális jövedelem 300-ról 200 frankra csökken, miáltal a választásra jogosultak száma megduplázódik - és VIII. 9-én Lajos Fülöpöt királlyá választják. Hivatalba lépésével a kormányzatban a pénztőke, a fináncburzsoázia veszi át a kulcspozíciókat. Miniszterelnöknek és pénzügyminiszternek a nagybankár Jacques Lafitte-et nevezi ki, s annak bukását követően, 1831 márciusában Pierre Casimir Périer bankár következik, aki miniszterelnökként és belügyminiszterként belülről konszolidálja a júliusi monarchiát. Bár a monarchia Franciaországban győztes marad, a forradalom lökést ad az Európa más területein jelentkező nyugtalanságok kitöréséhez. Németország különböző területein polgárok, kézművesek, parasztok és munkások mozdulnak meg, hogy a cenzúra és a magas adóterhek ellen és egy demokratikus alkotmányért harcoljanak. Szétszórt akcióik azonban nem járnak sikerrel, csak Braunschweigben sikerül a reakciós uralkodót, III. Károlyt elűzni. X. 31-én a Német Szövetség frankfurti szövetségi gyűlése döntést hoz a "Németország nyugalmának helyreállításához és megőrzéséhez szükséges intézkedések" bevezetéséről és megerősíti a "karlsbadi határozatok" (1819. VIII. 6-31.) óta folytatott reakciós politikát. Az Egyesített Németalföld déli területein, Belgiumban (1830. X. 4.) és Lengyelországban (1830. XI. 17-29.) is szabadságmozgalmak robbannak ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.