2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A hiába várt pillanat, avagy így fulladt kudarcba IV. Károly első restaurációs kísérlete

2022. március 26. 10:40 Múlt-kor

„Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. Ennélfogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok, és már eleve elismerem azt a döntést, melylyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.” IV. Károly magyar király ezzel – az alsó-ausztriai Eckartsau kastélyában, 1918 novemberében kelt – nyilatkozattal mondott le a magyar államügyek intézéséről. Az uralkodó azonban a svájci emigráció hosszú hónapjaiban nem tudta feledni elvesztett koronáját, és kísérletet tett trónjának visszaszerzésére. Károly 1921. március 26-án lépte át a magyar határt.

IV. Károly
Károly főherceg 1916-ban, még a koronázása előtt

A király nélküli királyság

IV. Károly 1918. november 13-án kelt eckartsaui nyilatkozatát követően, november 16-án kikiáltották Magyarországon a köztársaságot.

A Károlyi Mihály vezette népköztársaság rövid idő múlva megbukott, de az őt követő kommunista hatalom sem tudott megbirkózni a vesztes háborút követő társadalmi, gazdasági és az ország szuverenitását fenyegető külpolitikai problémákkal.

A Horthy Miklós vezetésével 1919 júniusában Szegeden zászlót bontott Nemzeti Hadseregnek azonban sikerült az antant támogatását megszerezve kiépítenie hatalmát az országban.

A kommunisták ellen sikerrel harcoló Nemzeti Hadsereg főparancsnokából, Horthy Miklósból kormányzó lett, és ezzel párhuzamosan a magyar kormány 1920 márciusában az ország államformáját királyságban határozta meg, amelynek élén a kormányzó állt. Így lett Magyarországból király nélküli királyság.

A királyság visszaállítása jogilag lehetőséget adott IV. Károlynak a visszatérésre, hiszen a lemondott uralkodó és az őt támogató Habsburg-párti, karlistáknak hívott legitimisták az eckartsaui nyilatkozatot úgy értelmezték, abban Károly csak az államügyek viteléről mondott le, a trónról nem. Károly visszatérését azonban elő kellett készíteni.

Először is meg kellett várni, hogy Budapest aláírja a rákényszerített békeszerződést, az antant hatalmak ugyanis még annak megkötése előtt leszögezték, a magyar trón megszerzése tekintetében a Habsburg-ház egyik tagját sem támogatják.

A karlisták azonban úgy gondolkodtak, hogy a visszatérésnek van esélye, és csupán a békeszerződés elfogadásáig kell várniuk, mert a paktum aláírása után a győztes hatalmak már nem tudják súlyosbítani a békekötés feltételeit.

A legitimisták titkos szövetséget hoztak létre az országban. E szövetség tagja volt többek között a nyugat-magyarországi katonai erők parancsnoka, Lehár Antal, Gratz Gusztáv külügyminiszter, Beniczky Ödön belügyminiszter, illetve Mikes János szombathelyi püspök is.

A legitimisták központja az Ausztriával határos Vas megye volt, ahol számos olyan földbirtokos élt, akiket kettészakított birtokaik miatt gazdaságilag is súlyosan érintett a békeszerződésben megállapított osztrák-magyar határ. Károly ugyanis névleg nemcsak Magyarország királya, hanem Ausztria császára is volt (igaz, arról a címéről is lemondott), akinek a trónra lépésével lehetőség nyílhatott az Osztrák–Magyar Monarchia részleges restaurációjára.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
IV. Károlynak dicstelen évek jutottak Magyarország trónjánAz uralkodó eskütétele 1916. december 30-án

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár