Március 16-án nyílik meg a Magyar Nemzeti Bank Pénzmúzeuma

A Pénzmúzeum interaktív kiállítása (Facebook / Pénzmúzeum)

A 2400 négyzetméter alapterületű tárlatban több mint 200 kijelző és projektor, 54 egyedi installáció, több száz négyzetméter fizikai grafika és 133 kisfilm ismerteti meg a pénz világával valamennyi korosztályt, köztük hangsúlyosan a 12–18 éveseket – mondta el a csütörtöki sajtóbejáráson Fábián Gergely, a Pénzmúzeum ügyvezető igazgatója.

Aros Lilla, a Látogatóközpontért és Pénzmúzeumért felelős önálló osztály vezető kiállításszervezője hozzátette: az intézmény a múzeumi funkciók mellett élménytérként és edukációs központként is működik majd, hiszen az MNB feladatai közé tartozik a pénzügyi kultúra fejlesztése és a pénzügyi tudatosságra nevelés is.

A látogatók a Sándy Gyula közből a múzeum szabadon látogatható kávézóján keresztül közelíthetik meg a kiállítást. A ruhatár melletti Aranybányában vehetik át kártyáikat, amelyekkel a Pénzmúzeum bejárása közben tallérokat gyűjthetnek, ezeket pedig a tárlat végén ajándékokra válthatják be.

Fábián Gergely elmondása szerint a kiállítás a pénz öt alapvető – értékőrző, forgalmi, fizetési, világpénz és kincsképzési – funkcióját járja körül szórakoztatva. A látogatók megismerkedhetnek a pénz kialakulásának okaival és formáival, kipróbálhatják, milyen lenne, ha nem lenne pénz, majd megtekinthetik az MNB érmegyűjteményének legbecsesebb darabjait Szent István Lancea regis dénárjától a papírpénzekig.

Több játék, UV kamra és installáció mutatja be a bankjegyek történetét és biztonsági elemeit, de a látogatók saját papírpénzt is tervezhetnek és nyomtathatnak. Az érdeklődők kipróbálhatják, milyen bankárok lennének, banki csőpostán küldhetnek üzeneteket és megismerhetik az MNB történetét.

Tőzsdei szimulátor, világpénzfal és az internetes vásárlást szimuláló gép vezet be a világpénz és a világpiac működésébe, a kiállítás felvillantja azt is, milyen lehet a jövő pénze, majd a kincsképző funkcióra kitérve az anyagi mellett a szellemi javakat, a nagy magyar innovációkat és teljesítményeket is bemutatja.

Külön tárló idézi fel az MNB 1945-ös aranyvonatának és az ország aranytartalékát megmentő, hősies jegybanki munkatársaknak a történetét. Ennek a hőstettnek állít emléket Szőke Gábor Miklós Robogás című szobra is, amelyet a csütörtöki sajtóbejárás alkalmából adtak át a Sándy Gyula közben. A szobrász elmondása szerint a 13 méter hosszú alkotás a mozdonyt mint a haladás szimbólumát jeleníti meg 13 tonnányi rozsdamentes acélból, amely több mint 7000 darab aranytömböt formáz.

A Postapalotában toronykilátó, a Pénzmúzeumban pedig időszaki kiállítótér is helyet kapott, de előzetes regisztrációval az állandó tárlat is ingyenesen látogatható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz