Elhunyt II. János Pál pápa
2005. április 2. 22:00
A legek pápájaként is emlegetett egyházfő 25 éve, 1978. október 16-án lett a Vatikán 264. főpásztora
Korábban
Karol Wojtyla, 1920-1978
Édesanyjával |
A náci megszállók 1939-ben bezárták az egyetemet, ezért egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben dolgozott, hogy megélhetését biztosítsa. 1942-ben kezdte meg papi tanulmányait a krakkói érsek által vezetett, illegalitásban működő szemináriumban. Ugyanebben az időben tevékenyen közreműködött a "Rapszodikus Színház" nevű, szintén titokban működő társulat munkájában. A második világháború után folytatta tanulmányait az újból megnyitott krakkói szemináriumon és a Jagelló Egyetem teológiai szakán.
Az enciklikák pápája |
Ha II. János Pál a XX. század, akkor XIII. Leó (1878-1903) a XIX. század legjelentősebb pápája volt. Programja az egyház és a modern kultúra összehangolása volt, hogy ezáltal az egyházat és a pápaságot visszavezesse a társadalomba, eloldja a nyűgként ránehezedő múlttól, és a jelenhez csatlakoztassa. Az egyházat és a kultúrát úgy akarta összhangba hozni, hogy a modern világot újra kereszténnyé, a kereszténységet pedig korszerűvé próbálta tenni. Ösztönözte a természettudományi kutatásokat, megnyitotta a Vatikáni Levéltárat a nyilvános kutatás számára, és felismerte a sajtó jelentőségét. Rerum Novarum kezdetű enciklikájában fejtette ki az egyház szociális tanítását, amely ma is időszerű mondanivalót hordoz. |
18 évesen |
Egy hónapja püspök, amikor meghal XII. Pius. A következő évben meghal XXIII. János. Utódjától, VI. Páltól kapja meg az érseki palliumot. Az egymást követő zsinati ülésszakokon egyre többször hallatja szavát, elsősorban a Dignitatis Humanae és a Gaudium et spes anyagában. Három évvel később, 1967 májusában VI. Pál bíborossá nevezi ki Krakkó érsekét.
A 264. |
VI. Pál halála után a bíborosok Albino Luciani velencei pátriárkát választják pápává, aki I. János Pál néven, hivatalának 33 napi gyakorlása után - máig tisztázatlan körülmények között - elhunyt. A temetést követő konklávéból - 49 óra után - Karol Wojtyla kerül ki győztesen. Legerősebb támogatói a hírek szerint a német és osztrák bíborosok voltak, s nyolc választási forduló után a 111 bíborosból 104 szavazott a krakkói érsekre a konklávén. 1978. október 16-án a bíborosok megválasztották Szent Péter 264. utódját, aki a II. János Pál nevet adta önmagának. A konklávénak nem lehetett kétsége, hogy kit választott meg. Ismerték őt. Őt akarták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.