Soha egyetlen választáson sem szavazott a modern közvélemény-kutatások forradalmasítója

George Gallup az Iowa állambeli Jeffersonban látta meg a napvilágot. Újságírói, majd pszichológiai tanulmányokat folytatott, és már az Iowai Egyetem diáklapjának szerkesztőjeként azt írta: „kételkedj mindenben, kérdőjelezz meg mindent, légy radikális”. Már ekkoriban is kísérletezett az olvasói szokások felmérésével, ami által az egyszerű hallgatói újságból valódi napilapot formált.

Az anekdota szerint későbbi feleségét, Ophelia Millert is úgy ismerte meg, hogy az olvasók körében végzett kutatást: szerintük ki a legszebb lány az egyetemi campuson – a felmérésben Milleré lett az első hely.

Diplomájának megszerzése után egy ideig egyetemeken tanított. Első közvélemény-kutatásait egy St. Louis-i reklámügynökségnek, majd a Des Moines Register című hírlap számára készítette. 1932-ben a New York-i Young and Rubicam reklámcéghez került, ahol gazdasági jellegű felméréseket végzett. Az újságolvasók összetételét és érdeklődését tanulmányozva figyelt fel arra, hogy az emberek többsége nem a címoldalt, inkább a képregényeket és a színes híreket, cikkeket keresi a lapokban. A vizsgálati módszereket is finomította, így a Y&R lett az első reklámcég, amely tudományos telefonos mintavétellel mérte az országos rádiók hallgatóságát.

Gallup 1935-ben publikálta első reprezentatív mintavétellel végzett közvélemény-kutatását, egyik kérdése ma is klasszikusnak számít: „Ha ma lennének a választások, ön kire szavazna?”. Nemsokára önállósította magát, és a New Jersey állambeli Princetonban megalapította az 1958 óta az ő nevét viselő Amerikai Közvélemény-kutató Intézetet. A cégnél kezdte pályafutását a reklámszakmát forradalmasító David Ogilvy is, aki itt sajátította el a majdani Ogilvy and Mather vállalat reklámfilozófiájának alapjait.

Közvélemény-kutatások már korábban is készültek, de az eredmények esetlegesek voltak. Az újságok a 19. században „vágja ki és küldje be” alapon próbáltak előrejelzéseket készíteni, nem egyszer eltalálva a majdani történéseket, ez azonban semmi esetre sem felelt meg a reprezentatív minta fogalmának.

A vízválasztót és a Gallup név fogalommá válását az 1936-os amerikai elnökválasztás jelentette. A Literary Digest című hetilap – a hagyományos módszer, tízmillió cédula kiküldése és a visszaérkezett kétmillió feldolgozása után – a republikánus Alfred Landon győzelmét közölte tényként. A lakosság teljes keresztmetszetét lefedő mintával dolgozó Gallup viszont a végül befutó demokrata Franklin D. Roosevelt sikerét jósolta – ő kevesebb embert, de férfiakat és nőket arányosan, az iskolázottságot és az anyagi körülményeket is figyelembe véve szondázott meg. Az eredmény őt igazolta, és a figyelem középpontjába került intézete egyre-másra kapta a megrendeléseket. Érdekesség, hogy Gallup legnagyobb tévedése is elnökválasztáshoz kapcsolódik: 1948-ban Thomas Dewey sikerét jelezte előre a hivatalban lévő Harry S. Trumannal szemben.

Gallup a mintavételi és a kérdezési technikát fejlesztette és integrálta, elemezte az emberek véleményét, viselkedését és cselekedeteit. Egyik könyvében azt írta: az életben senki sem átlag, mindenki egyéni módon él, de a szakembernek megvan az eszköze ahhoz, hogy felmérje az irányzatokat és változásokat. Ő maga egyébként soha egyetlen politikusra sem szavazott, sőt voksolni sem ment el.

Nevéhez elsősorban a politikai közvélemény-kutatások modern módszereinek kidolgozása kapcsolódik, de intézete a legkülönbözőbb témákban publikált felméréseket. Ügyfelei a tudományos életből, a magánvállalkozók és vállalatok közül, a sajtó és a politika köreiből kerültek ki, az interjúkat tapasztalt kérdezők végezték reprezentatív országos minta alapján. Gallup az elsők között folytatott filmekre vonatkozó kutatásokat a közönség körében, megbízói között volt számos hollywoodi filmstúdió és olyan neves producerek, mint David O. Selznick, Walt Disney és Samuel Goldwyn.

A Gallup ma is a világ egyik legmegbízhatóbb független közvélemény-kutatója. Gallup 1937-ben alapította első külföldi intézetét Nagy-Britanniában, a kelet- és közép-európai régióban az első Gallup-intézet Budapesten alakult 1990-ben (ez 2014 elején bezárt). A közvélemény-kutató intézetnek világszerte több leányvállalata van, mind az öt kontinensen jelen van, és a világ népességének 80 százalékát szondázza rendszeresen.

Gallup 1984. július 26-án halt meg a svájci Tschingelben szívroham következtében. Az alpesi országot nemcsak hegyi levegője, hanem a népszavazások iránti vonzalma miatt is kedvelte – szerinte Svájc olyan ország, „amelyet a közvélemény működtet”. Szabadidejében szívesen foglalkozott családfakutatással, lovaglással és történelmi regények olvasásával, és több könyvet, cikket írt a közvélemény-kutatási módszerekről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye