Évi kétmillió liter fehérbort állított elő a bizánci kor legnagyobb ismert borászata

Izrael történetének legnagyobb ásatásán a korszak eddig ismert legnagyobb borászatát fedezték fel, ahol évente legalább kétmillió liter fehér bort gyártottak és öntöttek cserépamforákba.

A komplexumon belül öt hatalmas, pompás borospincét, a bor érlelésére és forgalmazására szolgáló raktárakat, a folyadékot őrző és szállító cserépedények kiégetéséhez szükséges kemencéket, valamint több tízezer cseréptöredéket, teljes egészében épen maradt amforákat és az egyes épületek közötti rendezett utakat találtak.

Egy 1600 éves mozaikot is felfedeztek az ásatásokon, mellette szőlőpréseket – nagy medencéket –, amelyek területe egyenként mintegy 225 négyzetméter volt. A leletek alapján a borászat tulajdonosai rendkívül tehetős emberek lehettek.

„Évente mintegy 2 millió liter bort forgalmaztak! Ez még ma is óriási mennyiség, és nem felejthetjük el, hogy akkoriban kézi munkával végezték a gyártás egész folyamatát” – nyilatkozták az ásatásokat végző szakemberek, Eli Hadad, Liat Nadav-Ziv és Jochanan (John) Seligman.

„A környéken előállított bort gázai és askelóni bornak nevezték, amely az ókori világ minőségi bormárkájának számított. A Javnéban gyártott cserépedények és bor nemzetközi hírnévre tettek szert, eljutottak Európába és Afrikába is. Többnyire fehér bor volt, amely onnan kapta a nevét, hogy főként Gáza és Askelón kikötőiből szállították el szerte a világba” – mondták a szakemberek.

A javnei ásatásokon még sokkal régebbi, mintegy 2300 évvel ezelőtti, a perzsa uralom korából származó szőlőpréseket is találtak, melyek alapján úgy vélik, hogy ezen a helyen évszázadokig folyamatosan zajlott a bortermelés.

A borfogyasztás nagyon elterjedt volt az ókorban, gyerekek és felnőttek is rendszeresen itták különböző hígításban, mert a víz sokfelé se tiszta, se jóízű nem volt, és a bort „koncentrátumként” is használták az ivóvíz feljavítására vagy helyettesítésére.

Az IAA két évvel ezelőtt a Tel-Avivtól délre, a tengerpart közelében lévő Javne város terjeszkedése miatt kezdte a leletmentő régészeti kutatásokat.

A következő hetekben az ásatásokat meg lehet tekinteni, de később lefedik a maradványokat, hogy megvédjék a közelgő téli esőzésektől. A továbbiakban régészeti parkot alakítanak ki a feltárások területén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?