A törökök kiszorításával sem szűnt meg a hatalmi vákuum a Balkánon
2021. május 31. 17:31 Múlt-kor
A 19. és a 20. század fordulóján fontos hatalmi átrendeződések folytak a Balkán-félszigeten. Az Oszmán Birodalom által ellenőrzött területen négy nemzet, a szerb, a bolgár, a görög és a montenegrói nyerte vissza függetlenségét. A függetlenné vált államok vezetői azonban nem elégedtek meg ezzel, és távlati célként jelölték meg a törökök kiszorítását a félszigetről. 109 éve, 1912. május 30-án ért véget az első Balkán-háború.
Korábban
A balkáni népek törekvéseit a pánszlávizmus és az ortodoxia jegyében az Orosz Birodalom támogatta. A balkáni orosz befolyás növekedését viszont rossz szemmel nézte Nagy-Britannia, az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország is.
A balkáni összecsapás előjátéka az 1912 októberében lezáruló olasz–török háború volt, amely az Oszmán Birodalom megalázó vereségével zárult. Az olasz siker felbátorította a balkáni államokat, amelyek 1912-ben létrehoztak egy katonai szövetségi rendszert, a Balkán-szövetséget.
Az első Balkán-háború a legkisebb állam, Montenegró hadüzenetével kezdődött 1912. október 8-án. Montenegró, Szerbia, Bulgária és Görögország hadereje 680 ezer főt számlált, míg az Oszmán Birodalom egy 330 ezres hadseregre támaszkodhatott a térségben.
A balkáni országok azonban nem rendelkeztek semmiféle egyesített haditervvel, gyakorlatilag mindenki kontrollálatlanul tevékenykedett. A törökök ebben a rendezetlenségben és az ázsiai területeikről átcsoportosítható jelentősebb haderőben bízhattak.
Utóbbival kapcsolatos reményeik hamar szertefoszlottak, mert a görög haditengerészet az Égei-tengeren két győztes ütközetben (Elli és Lemnosz szigeteknél) biztosította a tengeri fölényt, így a török részéről az utánpótlás szállítása a tengeren szinte lehetetlenné vált. A görögök győzelmeik révén számos égei-tengeri szigetet, például Számoszt és Leszboszt is megszerezték.
A szárazföldön külön-külön, mindegyik balkáni állam hadereje diadalmaskodott és pár hét múlva úgy tűnt, hogy a törökök teljesen kiszorulnak a félszigetről. 1912 decemberében a nagyhatalmak közvetítésével megnyílt a londoni nagyköveti konferencia, amely a kialakult erőviszonyok alapján rendezni próbálta a helyzetet, és előkészíteni a békekötést.
Az oszmán háborús kudarcok miatt 1913. január 23-án Enver pasa kétszáz tiszttel egyetemben puccsot hajtott végre Konstantinápolyban. A puccs során megölték a hadügyminisztert és lemondatták a kudarcokért felelőssé tett kormány vezetőjét, Kamil pasát is.
A puccs után az új vezetés felrúgta a tűzszünetet, így a háború tovább folytatódott. Enver pasa azonban nem tudott csodát tenni: 1913 márciusában elesett Drinápoly és a Balkán-szövetség hadereje megközelítette Konstantinápolyt. A sarokba szorított törökök békét kértek.
A londoni egyezménynek nevezett, az első Balkán-háborút lezáró békeszerződést 1913. május 30-án írták alá. Londonban a nagyhatalmak – Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország az Osztrák-Magyar Monarchia és Nagy-Britannia – diktáltak, a háborúban részt vevő balkáni országok csak megfigyelőként vehettek részt.
Albánia független államként lépett a porondra, így Szerbiának nem sikerült tengerparti kijárathoz jutnia, Makedónia felosztása pedig ellentéteket szült Bulgária, Szerbia és Görögország közt. Az új határok szinte egyik felet sem elégítették ki, így az egykori szövetségesek 1913 június végén egymás ellen indultak háborúba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
