Biztosan nem Leonardo da Vinci műve a berlini Bode Múzeum szobra
2021. április 19. 09:42 MTI
A párizsi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont tudósai végleg pontot tettek a berlini Bode Múzeum Flóra szobrának eredetét övező vitákra: szénizotópos vizsgálattal kimutatták, hogy a műalkotást bizonyosan nem Leonardo da Vinci készítette, hanem a 19. században született.
Korábban
"Machináció, félrevezetés" - mondta Wilhelm Bode, a berlini Királyi Múzeumok igazgatója, amikor azzal vádolták meg, hogy hamisítvány az általa 1909-ben Londonban vásárolt szobor, amelyről azt feltételezte, hogy Leonardo da Vinci egy addig ismeretlen műve.
A szoborról ugyanis 1910-ben kiderült, hogy egy angol szobrász, Richard Cockle Lucas készítette. A The Times angol napilap akkori cikke szerint Lucas egy reneszánsz festmény alapján megrendelésre készítette a művet.
Több mint száz év alatt a tudományos vizsgálatok nem jutottak egyértelmű eredményre a viaszból készült szobor korának meghatározásában.
A párizsi CNRS kutatóit tettek pontot a kérdésre, akik egyszer s mindenkorra bizonyították, hogy Wilhelm Bodénak nem volt igaza.
Szénizotópos kormeghatározásuk szerint a 19. században készítették a szobrot, majdnem 300 évvel Leonardo da Vinci halála után.
Mivel a szobor cetfaggyúból, egy a bálnákból kivont viaszfajtából készült, a kutatóknak egy új hitelesítési módszert kellett kidolgozniuk, hogy pontosan meg tudják határozni korát.
A Scientific Reports folyóiratban ismertetett közleményükben a kutatók bemutatták, hogy a C-14 szénizotópos kormeghatározást alkalmazni lehet szokatlan anyagok esetében is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
