125 éve született Stromfeld Aurél
2003. szeptember 19. 11:20
Hogyan lett a császári és királyi hadsereg vezérkari ezredeséből a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, egykori tiszttársai százainak példaképe?
A KuK vezérkari tisztjéből a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke
A Ludovika katonai akadémián való továbbtanulását - melyet a 48-as szellemiségű család ellenzett - egy magánalapítvány támogatta. Tanulmányai alatt mindvégig az évfolyam legjobbjai között szerepelt.
A Ludovika Akadémia elvégzése után több honvédgyalogezredben szolgált, 1902-ben vezérkari tiszt lett, 1913-ban a bécsi császári és királyi hadiiskolában lett tanár. Vezérkari tisztként és 1907-től a Ludovika Akadémia tanáraként is kiemelték szociális érzékenységét.
Az Osztrák-Magyar Monarchia vezérkari tisztjeként végigharcolta az I. világháborút (szerb, orosz, majd olasz frontokon), bár a háborút sem humanisztikus, sem katonai szempontból nem tudta elfogadni. Az olasz és orosz fronton szerzett háborús élményei végképp kiábrándították a Monarchia rendszeréből.
1918 novemberében lemondott beosztásáról, azzal az indokkal, hogy "köteles erőit veszedelemben forgó hazája rendelkezésére bocsátani...", s hadtestével együtt hazatért.
1918. novemberében ezredesként a Károlyi-kormány kinevezte a Ludovika Akadémia parancsnokává, s Stromfeld reformtervet dolgozott ki a hadsereg-szervezésre.
1918-tól tagja volt az SZDP-nek, 1919. januárban hadügyi államtitkár lett. 1919 márciusában a proletárhatalom mellett foglalt állást. Nem kommunista meggyőződésből, hanem mert ezt látta az egyetlen lehetőségnek Magyarország területi épségének megvédésére. A tanácskormány - bár hosszú távon nem szolgálta az ország demokratizálását - a Vörös Hadsereg megszervezésével valamint a román és a csehszlovák csapatokkal szembeni honvédő háborúval elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Stromfeld 1919. április 19-én a szerveződő Vörös Hadsereg vezérkari főnöke lett, részt vállalt a hadsereg szervezésében és kiváló stratégiai érzékkel irányította az északi iparvidék visszaszerzésére irányuló hadjáratot. Katonai, vezetői képessége eredményeként a Vörös Hadsereg Miskolcnál megverte az egyesült cseh és román sereget, visszafoglalta Kassát, Eperjest, Zólyomot és Érsekújvárt.
A Tanácsköztársaság politikai vezetése a sikeres felvidéki hadjáratot követően úgy döntött, hogy elfogadja az antanthatalmak ajánlatát, és az ígért politikai, gazdasági, illetve területi ellentételezésekért cserében kiüríti a visszafoglalt területeket. A Clemenceau-jegyzék elfogadása és a Vörös Hadsereg visszarendelése elleni tiltakozásul Stromfeld 1919. július 21-én lemondott. Nem tudta elfogadni a győztes hadjárat eredményeinek biztosíték nélküli feladását, mely a hadsereg széthullásához vezetett.
A döntés nyilvánosságra kerülése után a csalódott "vörös tisztek" - nem egy esetben a döntéssel egyet nem értő és ezért lemondó Stromfeld Aurél példáját követték: nagy számban váltak ki a Vörös Hadseregből, vonták ki magukat a szolgálat alól, és nem kevesen vették útjukat Szeged felé.
1919. augusztus 16-án a Friedrich-kormány rendeletben kimondta, hogy a "felállítandó nemzeti hadseregbe csak azok a tisztek, tisztjelöltek, hadapródjelöltek és hasonló állásúak vehetők fel, akiknek tökéletes megbízhatósága minden kétségen felül áll", ezért a tiszteket igazoló eljárás alá vonták, ahol meg kellett állapítani, hogy az illető "a tanácsköztársaság alatt és annak érdekében nem teljesített-e a köteles, illetve rákényszerített munkát meghaladó szolgálatot". Az igazolóbizottságok végül is meglehetősen szabad kezet kaptak "a köteles, illetve rákényszerített munkát meghaladó szolgálat" értelmezésében.
A Vörös Hadseregben szolgált egykori tisztek az igazolóbizottságok előtt a kényszerhelyzetre és az ország védelmére hivatkoztak, s ezt az érvet a bizottságok általában elfogadták. Többségük minden "retorzió" nélkül léphetett át a Nemzeti Hadseregbe. Stromfeldet a tanácskormány bukása után elfogták, 1919 őszén katonai bíróság előtt felségárulás vádjával 2 év 9 hónap börtönbüntetésre ítélték, ezredesi rangjától, nyugdíjától megfosztották.
Méltatlan ítéletét soha nem fogadta el, mert úgy vélte katonai becsületét, tisztességét vonták kétségbe bírái.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa 20:20
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap