Vérfürdő kísérte az USA legrégebbi településének megszületését

2020. október 6. 17:12 Múlt-kor

Az Egyesült Államok gyökerei nem a17. század első felében alapított Jamestownhoz és a massachusettsi Plymouth kolóniához nyúlnak vissza, hanem a spanyolok által alapított St. Augustine-hoz, amely az USA legrégibb, folyamatosan lakott városa. A település alapítása cseppet sem volt konfliktusmentes, az 1560-as években tengernyi vér áztatta a floridai tengerpartot.

Korábban

Gyilkolni jöttek a spanyolok

Pedro Menéndez de Avilés spanyol konkvisztádor 1565. szeptember 8-án alapította a kolóniát, amelyet St. Augustine-nak, azaz Szent Ágostonnak keresztelt el, mégpedig azon okból kifolyólag, hogy augusztus 28-án Szent Ágoston napján fedezte fel a letelepedésre alkalmas területet.

A spanyolok azonban nem voltak egyedül. Florida, amelyet Juan Ponce de León 1513-ban a spanyol uralkodó nevében birokba vett, a franciák érdeklődését is felkeltette, ők nem sokkal Menéndez előtt már megvetették lábukat Floridában. A spanyol nem azért érkezett Floridába, hogy az őslakosokkal kereskedjen vagy aranyat keressen, az ő célja a francia hugenották kiűzése volt.

Menéndez érkezése előtt egy évvel a franciák Fort Caroline néven már alapítottak egy helyőrséget, közel a mai Jacksonville városához. Egy fegyveres francia helyőrség Floridában súlyosan veszélyeztette a spanyol korona érdekeit, nemcsak amiatt, mert a spanyolok magukénak tekintették a területet, hanem azért is, mert az értékes rakománnyal megrakott spanyol Kincses Flotta Dél-Amerikából és Mexikóból jövet, rendszerint a floridai partok mentén hajózva fordult keletnek, hogy átszelje az Atlanti-óceánt. A katolikus spanyol uralkodó, II. Fülöp szemében egy, a hajóit veszélyeztető hugenotta, azaz protestáns francia kolónia léte tűrhetetlen volt.

A természet a spanyolok segítségére sietett

Fülöp tehát világos parancsot adott Menéndeznek a francia protestánsok likvidálására. A fő probléma abból adódott, hogy a spanyolok megérkezése előtt a franciák egy nagyobb létszámú katonai erőt tettek partra helyőrségük, Fort Caroline védelme érdekében.

Menéndez még 1565 szeptemberében felhajózott a francia helyőrségig és szembesült azzal, hogy Fort Caroline kikötőjében hatalmas flotta állomásozik. Menéndez nem vállalta a támadást, visszavonult St. Augustine-ba és várta, hogy a franciák támadjanak. A spanyol kapitány a franciákhoz képest nagyon kevés emberrel rendelkezett és megfelelő erődítmények híján igencsak védtelenek voltak. A természet azonban a spanyolok segítségére sietett.

Amint a francia flotta megjelent a láthatáron, hogy szétzúzza a spanyolokat, egy hatalmas erejű hurrikán délre sodorta és elsüllyesztette hajóikat, ezzel megmentve a spanyolokat a katasztrófától. A sors szeszélye folytán megóvott spanyolok újra a kezükbe vehették a kezdeményezést. Pedro Menéndez ekkor a szárazföld felől támadott. A vihart következő pár napban embereivel gyalogszerrel jutott el Fort Caroline-ba, amely miután a francia fegyveres erő nagy része tengerre szállt, hogy megleckéztesse a spanyolokat, szinte védtelenül maradt. A franciák egészen a támadás pillanatáig nem szereztek tudomást a rájuk leselkedő veszélyről, a spanyolok ugyanis hajnalban, szakadó esőben támadtak.

A spanyol Francisco López de Mendoza Grajales a következőképpen írt az összecsapásról: „Az erődben tartózkodó katonák legnagyobb része még az ágyban volt. Páran alsóruházatban, mások teljesen mezítelenül kegyelemért könyörögtek”. Az esdeklő franciák látványa nem hatotta meg a spanyolokat, akik a beszámoló szerint több mint 140 franciát mészároltak le. Grajales ódákat zengett Menéndez buzgóságáról, „amellyel az Urat szolgálva elpusztította a lutheránus pogányokat, a mi szent katolikus hitünk ellenségeit”.

következő oldal 1 / 2