A vörösterror 133 napja

MŰVELŐDÉS ÉS SZOCIOGRÁFIA

2003. július 30. 04:17 Kosáry Domokos

A FALUKUTATÁS mindinkább elterjedő gondolata nálunk elsősorban két területen hozott létre lényegesebb érdeklődést. Világos, hogy a gazdasági és ezzel összefüggésben a szociális kérdések döntő és sürgető aktualitással bírnak, s így ez is oka, hogy az idevonatkozó vizsgálatok a legszámosabbak. Hozzájárul ehhez, hogy a falu gazdasági életének, összefüggéseinek és jellemzőinek megfigyelése a szociográfia történetében a legrégibb szál és sokban kiindulópont. Petty Political Anatomy-jától az angol Survey-k kezdetein és kialakulásán át a legmodernebb német és amerikai vizsgálatokig a gazdasági kérdések jelentették a kutatás döntő szempontjait. A másik érdeklődési terület a népi sajátságok kutatása, mely sokhelyt az etnográfia, a folklore célkitűzéseivel érintkezik.

Jelentés a falumnak egy ágáról

A művelődési kutatás az általános szociográfia egy kevésbé látogatott területét jelenti. Vizsgálja a falu kulturális életét és nagyobb összefüggésben a magyarság kultúréletében való elhelyeződését; megtekinti a kultúrleszűrődés mértékét és módjait, amint ezek hatása és eredménye a falu életében és gondolkozásában tükröződik. Kutatja, hogy a falu kultúrájában mennyi az átvétel és mennyi a belső, átalakító erő és inicatíva, és hogy e leszűrődési folyamat mit jelent ma. Az eljárást időben kiterjesztve megrajzolhatnánk a `történeti szociográfia` kibontva a falu fejlődési fokait és átmeneteit, sok népi sajátságnak vélt értékben meg tudnánk látni az egykori kultúrleszűrődés hagyatékát. Jelen kutatásunkban azonban feladatunkat szűkebb értelmezés szerint fogjuk fel, vizsgálva a falu jelen helyzetét a szorosabban vett művelődési szempontok szerint. Ezek közül is itt elsősorban az irodalmi vonatkozások kérdésén próbálunk áttekinteni. Kutatásunk a falut a népi réteg és az intelligencia szokott normatív különválasztása mellett is egységnek tekinti, illetve egységként vizsgálandó életformának. Ezt az egységet általában két szempont, a külső forma és a közigazgatási alakulatok alapján szokták megfogalmazni és, hogy kimutatására e külsőleges jegyek mellett mélyebb alapot keressünk, annak látszólag útjában állanak a falu belső életében megnyilvánuló ellentétek. Azonban éppen a művelődési kutatás alapján világíthatjuk meg azt a tényezőt, mely a falu egységére nézve állandó és döntő befolyással bír, s ez a falu kulturális sorsa, melyre végeredményben az ellentétek is visszavezethetők. A kultúrállapot rétegek szerint más; azt állíthatjuk azonban, s ezt az alábbiakban bizonyítani is szeretnénk, hogy csak fokokban, mondjuk mennyiségben különbözik, döntő kérdései a falu minden rétegében ugyanazok. Nem kell kiemelnünk, hogy e fokokban való eltérés gyakran igen nagy; a lényeg azonban az, hogy a falu vezető- és legalsó rétegénél ugyanazon eminens kultúrkérdéseket figyelhetjük meg, melyek felfelé haladva természetesen nyílt, tudatos problémákká válnak és számtalan finomabb részletre ágaznak szét, lefelé viszont mind nehezebben körvonalazhatók és mind kevésbé válnak aktuálissá. A művelődési vizsgálat megismertet bennünket azzal a fokozatos átmenettel, amely a szélső végletek közt valóban megvan és nyomon kísérhető s mely a jellemző kérdések kontinuitását is mutatja. Mindezek alapján a következőkben megkíséreljük a művelődési vizsgálat módszerét az irodalmi vonatkozások kérdésében érvényesíteni.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!