Aprólékosan kidolgozott őskori Vénusz-szobrocskát találtak Zalaegerszegen
2020. július 16. 10:27 MTI, Múlt-kor
A lengyeli kultúrából származó 6500 éves idolt, művészi részletességgel megformázott női agyagszobrocska töredékeit találták meg a Göcseji Múzeum régészei a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során.
Korábban
Az őskori kultúrák egyik különleges alkotását Egerszegi Vénusznak nevezték el: a finoman megformált agyagszobrocska lesz majd a zalai megyeszékhely őskorát bemutató virtuális kiállítás legimpozánsabb darabja -– mondta el az MTI-nek Havasi Bálint, a Göcseji Múzeum megbízott igazgatóhelyettese.
A múzeum munkatársai 2017 óta folyamatosan figyelemmel kísérik a tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkákat – ismertette az előzményeket Simmer Lívia régész. A kutatás eredményeiről elmondta, hogy a terület keleti részén, a Nagypáli-patak felett az Kr.e. 5. évezredben kialakult lengyeli kultúra nagy kiterjedésű településének nyomaira bukkantak.
Az elmúlt három év legszebb leletét, a női agyagszobrocskát július 7-én találták meg. Az idol különlegessége az aprólékos kidolgozás: a lengyeli kultúra időszakából eddig csak nagyon kevés finoman kidolgozott agyagszobrocska került elő.
A zalai megyeszékhelyen talált idol tenyérnyi nagyságú kúpos felsőtestét vízszintesen álló karokkal, finoman formált mellekkel ábrázolták, a nyakon hátul karcolt díszítéssel ékszert vagy a ruha kivágását jelezték. A női nemi szervet háromszögletes karcolással jelölték. Az agyagszobrocska feje hiányzik, de az idolhoz tartozó hangsúlyos kialakítású hátsó testrészt, valamint a külön formált, kiszélesedő talpú lábat közvetlenül a felsőtest mellett találták meg - számolt be a részletekről Simmer Lívia.

Kifejtette, hogy ezen a területen korábban több kultikus tevékenységhez köthető objektumot is sikerült feltárni. A lelőhelyről kerámiatöredékek, kőeszközök, valamint a lengyeli kultúrára jellemző sárgával, vörössel és fehérrel festett, egymáshoz illeszthető töredékek kerültek elő.
Az idolokat valószínűleg szándékosan törték apró darabokra, a kutatók feltételezése szerint az őskori közösség rítusa a természettel, a termőföld termékenységével hozható összefüggésbe – magyarázta a régész. A talajadottságok kedvezőek voltak, így a szobor szép állapotban tudott megmaradni.
Havasi Bálint az MTI-nek elmondta, hogy a különleges tárgyi emléket, valamint a zalai megyeszékhelyen és környékén végzett feltárásokon előkerült őskori leleteket virtuális kiállításon mutatják majd be. Az interaktív, 3D-s kiállítás a tervek szerint egy év múlva lesz elérhető a Göcseji Múzeum honlapján.
Magas szintű építészet és kézművesség
Simmer Lívia a Múlt-kornak bővebben nyilatkozott a a Tolna megyei Lengyel településről elnevezett lengyeli kultúráról.
E civilizáció az újkőkor végén a helyi vonaldíszes lakosság és egy balkáni kultúra összeolvadásával jött létre, és uralta a Horvátországtól Morvaországig terjedő területet. A földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó népesség cölöpszerkezetes, kéthelyiséges, valószínűleg padlással is ellátott lakóházakban élt, melyek felmenő falait oszlopokra font és agyaggal betapasztott vesszőfonat alkotta.
Az épületek tapasztásához szükséges agyagot nagyméretű gödörkomplexumokból nyerték ki, melyeket később a település hulladékával töltöttek fel. A fémek használatát megelőzően a hétköznapi élet, a munka, a harcok vagy a vadászat mindennapi használati eszközei a csiszolt és pattintott kőeszközök voltak.
A szövés-fonás ismeretét az agyagból formált, változatos méretű és formájú szövőszéknehezékek tanúsítják. A lengyeli kultúra népessége az edényművességben kiemelkedően magas szintre jutott el. A fazekasáruk széles formai választékot mutatnak a tojáshéj vékonyságú poharaktól a csőtalpon álló tálakon át a vastag falú tárolóedényekig. A legszebbeken kívül és olykor belül is karcolt, vagy vörös, sárga és fehér festéssel gazdagon díszített minták láthatóak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap