A Brontë nővérekről neveztek el egy teret Brüsszelben

Hosszú történet

Mint a BBC hírportáljának beszámolója felidézte, az írónők hosszú ideg éltek a belga fővárosban.

Charlotte és Emily 1842-ben érkezett Angliából Brüsszelbe, hogy fejlesszék franciatudásukat, és jobban tudják tanítani a nyelvet.

A 19. századi írónők tiszteletére Brüsszel Koekelberg negyedének egy tere kapta most a Place des Soeurs Brontë nevet.

A tiszteletadás egyben annak a törekvésnek is megfelel, hogy a negyed utcái és közterei közül több viselje nők nevét.

"A Brontë tér az első lépés ebben a kezdeményezésben. Koekelbergben a nővérek a 21. század úttörői lesznek, éppen úgy, ahogy a 19. században azok voltak" - fogalmazott Helen MacEwan, a The Brontës in Brussels (A Brontëk Brüsszelben) című, 2014-ben megjelent könyv szerzője.

Charlotte a várost Villette című regényében örökítette meg, amelynek főhőse egy szegény lány, aki egy külföldi bentlakásos iskolában helyezkedik el angoltanárként.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?