Elhunyt Mirella Freni szopránlegenda
2020. február 10. 11:55 MTI
Elhunyt Mirella Freni olasz operaénekesnő, a 20. század egyik legnagyobb szopránja, Luciano Pavarotti barátja és társa a színpadon.
Korábban
A degeneratív izombetegségben szenvedő, több szélütésen átesett világsztár, a Maria Callas utáni korszak egyik nagy csillaga a milánói Scalában, vasárnap halt meg modenai otthonában, röviddel 85. születésnapja (február 27.) előtt.
Halálának hírét Modena polgármestere jelentette be a Facebookon. Freni egyik leghíresebb szerepe Mimié volt a Bohéméletből.
A sztárszoprán Modenában született Mirella Fregni néven. Nagyanyja az 1920-as években Itália-szerte ismert operaénekesnő volt, anyja és Luciano Pavarotti édesanyja pedig ugyanabban a dohánygyárban dolgozott.
Gyönyörű hangjára kislány korában figyelt fel egyik nagybátyja, amikor Mirella a hanglemezzel együtt énekelte Donizetti Lammermoori Lucia című operáját.
Első nyilvános fellépésén, tízévesen az iskolában Verdi Traviatájának Sempre libera című, igen nehéz áriáját adta elő. Két évvel később Puccini Pillangókisasszonyának egyik áriájával megnyert egy rádiós operaversenyt, ahol a zsűri tagjai közt ült Beniamino Gigli is.
A világhírű olasz tenor figyelmeztette, hogy hangja megsínyli, ha időnek előtte vállal túl nehéz szerepeket, ezért énektanulmányainak megkezdésével még várt néhány évet.
A színpadra 1955 márciusában, húszévesen lépett először a modenai operában, Bizet Carmenjének Micaela szerepében.
Nem sokkal később férjhez ment Leone Magiera karmesterhez, a bolognai konzervatórium tanárához, aki két évtizedig volt társa a magánéletben és a szakmában, s megszületett Micaela lánya, aki az énekesnő első, egyben kedvenc szerepe után kapta nevét.
Freni igazi karrierje 1958-ban kezdődött, amikor az énekléshez visszatérve megnyert egy versenyt, s jutalomként Torinóban Puccini Bohéméletében, Mimiként léphetett színpadra.
1960-ban a glyndebourne-i operafesztiválon Donizetti Szerelmi bájitalában Franco Zeffirelli rendezte, majd ugyanitt Mozart Don Giovannijának Zerlinája volt.
1961-ben a londoni Covent Garden közönségét beugróként hódította meg Verdi Falstaffjának Nannettájaként, jóllehet a szerep elsajátítására alig néhány napja volt.
1963 januárjában Herbert von Karajan vezénylete mellett a Franco Zeffirelli rendezte, mára legendássá vált Bohéméletben énekelte Mimit, 1965-ben e szereppel debütált a New York-i Metropolitan Operában. Mimit egészen az 1990-es évek elejéig énekelte, s szerepelt az opera filmváltozatában is.
Ő lett Karajan egyik kedvenc operaénekese, 1966-tól rendszeresen szerepelt a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a dirigenssel számtalan alkalommal dolgoztak együtt operaszínpadon és filmen.
Freni pártfogója ösztönzésére vett repertoárjára súlyosabb szerepeket, így Desdemonát Verdi Otellójában. Karajan a legenda szerint azt mondta: negyven évet várt arra, hogy ilyen Desdemonát halljon.
Az énekesnő egyre több lírai operaszerepet énekelt, Puccini Pillangókisasszonyát színpadon és filmen is eljátszotta, a Turandotban Liú, Gounod Faustjában Margit alakját formálta meg, rendszeresen fellépett a tengerentúlon.
A nyolcvanas években drámai hősnők szerepét is elvállalta, többek között Verdi (Don Carlos, Aida) és Puccini operáiban (Manon Lescaut, Tosca).
Freni 1981-ben férjhez ment Nikolaj Gyaurov világhírű bolgár basszushoz, az ő ösztönzésére mélyült el az orosz zeneirodalomban.
Először szólóestjei repertoárjára vett fel orosz dalokat, majd a nyolcvanas évek közepétől orosz komponisták, főként Csajkovszkij műveit énekelte, méghozzá oroszul - ezt egy évtizeddel korábban még visszautasította.
Több tévés operaközvetítésben is legendás partnerekkel lépett színpadra: Mozart Figaro házasságában Kiri Te Kanawa szopránnal, Verdi Don Carlosában és az Aidában a tenorista Plácido Domingóval, a Bohéméletben Pavarottival.
Hangját számtalan lemezfelvétel őrzi, a kilencvenes évek közepéig több mint ötven teljes operafelvételt készítettek vele.
Második férjével Vignolában együtt hozták létre a Centro Universale del Bel Cantót, ahol mesterkurzusokat tartottak. Gyaurov halálát követően, 2004-ben Freni folytatta munkáját, megőrizve a Bel Canto hagyományt, és tanította a fiatal énekeseket.
A színpadtól 2005-ben vonult vissza, utoljára 2005. április 11-én a washingtoni nemzeti operában, 70 évesen Csajkovszkij Az orleans-i szűz című operájában - igazi kuriózumként - a tizenéves Jeanne d'Arcot alakította.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap