Szánhúzó kutyáikat is Szibériából hozták magukkal Észak-Amerikába az inuitok

A tanulmány szerint az inuitok Alaszkából és Szibériából különleges kutyákkal keltek útra, és nem az út közben útjukba akadt kutyákat fogadták magukhoz. Saját tenyésztésű kutyákkal vándoroltak, mert szükségük volt azok különleges tulajdonságaira - írta a Sciencedaily.com.

A kutatók 391 kutya maradványait vizsgálták meg. Az elemzés szerint az inuitok kutyái nagyobbak voltak, a térségben korábban élő kutyákhoz képest arányosan szűkebb koponyával.

Az inuit kutyák a modern északi-sarki szánhúzó kutyák közvetlen elődei, bár a kutyák külseje az idők során folyamatosan változott.

A szakértők korábban is tudták, hogy az inuitok szánhúzásra használták a kutyákat, arról azonban először készült tanulmány, hogy ehhez az inuitok egy új kutyapopulációt hoztak magukkal a térségbe. Ezek a kutyák terjedtek el később az inuit bevándorlókkal együtt az észak-amerikai sarkvidéken.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS Biology) megjelent kutatást vezető Carly Ameen, az Exeteri Egyetem archeológusa szerint a kutyák olyan régóta élnek Észak-Amerikában, mint az emberek.

A tanulmányban azonban azt igazolják, hogy az inuitok magukkal hoztak egy új kutyafajt a régióba, amely a korábban ott élő kutyáktól genetikailag és fizikailag is különbözött.

"Több ezer évvel ezelőtt nem volt olyan sok kutyatenyészet, mint manapság. Több száz kutya maradványainak DNS- és morfológiai elemzése révén arra a megállapításra jutottunk, hogy az inuitok kutyáinak más alakú volt a koponyája, a fogazatuk formája is különbözött, és valószínűleg az életben is másként néztek ki, mint azok a kutyák, amelyek érkezésükkor már a sarkvidéken éltek."

A szakemberek 921 kutya és farkas genetikai állományát is tanulmányozták, amelyek az elmúlt 4500 évben éltek. Az elemzések kimutatták, hogy az inuitok által elfoglalt területeteken élő kutyák mintegy 2000 évvel ezelőtt genetikailag különbözőek voltak az eredetileg ott élő kutyáktól.

A tanulmány társszerzője, Tatiana Feuerborn, a dániai Globe Intézet és a svéd Paleogenetikai Központ tudósa elmondta, hogy a régészeti bizonyítékok szerint az inuitok érkezése előtt ritka volt a térségben a szánhúzásra használt kutya.

A DNS-elemzés megerősítette, hogy az inuitok különleges kutyái alkalmasak voltak arra, hogy segítsenek a közösségeknek a zord körülmények közötti fennmaradásban, mivel a szállításban és a vadászatban is használhatták őket.

Feuerborn hangsúlyozta, hogy ezeknek az inuit kutyáknak a genetikai öröksége ma is látható a sarkvidéki szánhúzó kutyákon.

Az iniutok tengeri emlősökre vadásztak, és sokkal mozgékonyabbak voltak a térségben élő többi népnél. Kutyáik segítségével hatalmas távolságokra jutottak el a sarkvidéken.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”