Apja halásznak akarta nevelni, de már a halszagtól is rosszul volt Joe DiMaggio
2019. november 25. 12:04 MTI
105 éve, 1914. november 25-én született Joe DiMaggio, a baseball történetének egyik legnagyobb alakja, aki kilenc bajnoki címhez segítette a New York Yankees csapatát. Az amerikaiak által rajongva szeretett DiMaggiónak két rövidéletű házassága volt. 1939-ben feleségül vette Dorothy Arnold színésznőt, akivel öt évig élt együtt, s 1941-ben fiuk született. 1952 tavaszán randevúra hívta a gyönyörű színésznőt, Marilyn Monroe-t, akivel 1954 januárjában keltek egybe.
Korábban
Giuseppe Paolo DiMaggio egy kis kaliforniai halászfaluban, Martinezben született egy olasz bevándorló halász nyolcadik gyermekeként, de már San Franciscóban nőtt fel.
Apja belőle is halászt akart nevelni, ám Joe még a hal szagától is hányingert kapott, s szívesebben baseballozott.
A sportágban annyira tehetségesnek bizonyult, hogy 16 évesen otthagyta az iskolát és a helyi amatőr ligában vezette bajnoki címig csapatát, majd félprofiként a Csendes-óceáni Ligában (PCL) szereplő San Francisco Sealshez került, egy sérült védekező játékos helyettesítésére.
Először 1932. október 1-jén lépett pályára, első teljes idényében, 1933-ban ligarekordot döntött, 61 egymást követő meccsen volt sikeres ütése.
A fiatal tehetségre felfigyelt a profibajnokság (MLB) egyik elitcsapata, a New York Yankees, de az átigazolás majdnem kútba esett, amikor DiMaggio 1934-ben térdszalag-szakadást szenvedett.
A Yankees így is igényt tartott rá, 50 ezer dollárért és öt játékosért cserébe vették meg. Joe utolsó San Franciscó-i évadában remeknek tartott 0,398-as ütőátlaggal és 34 hazafutással (home run) újabb PCL bajnoki címhez segítette csapatát, és a liga legjobb játékosának is megválasztották.
A Yankeesben 1936. május 3-án debütált. A Joltin' Joe-nak és Yankee Clippernek becézett játékos (center fielder) a második világháború miatti megszakítással 1936-1942 és 1946-1951 között erősítette a New York-i alakulatot.
A katonaságnál a hadsereg csapatában játszott, és testedzőként szolgált, harci bevetésre nem engedték. Míg a Yankees az érkezése előtti hét évben csupán egyszer nyert alapszakaszt, vele 13 szezon alatt 10 alapszakasz-elsőséget és 9 bajnoki címet (World Series) gyűjtött.
DiMaggiót mind a 13 évben beválogatták az All Star-csapatba, háromszor volt az év legértékesebb játékosa, kétszer a hazafutásban is legjobbnak bizonyult, és szintén kétszer volt a liga legjobb ütője.
1941. május 15. és július 16. között állította fel 56 meccses ütési rekordját, amit a mai napig sem tudtak megdönteni, a széria utolsó mérkőzésén 67 ezer néző szorongott a lelátókon.
Ő lett az első játékos a baseball történetében, akivel - 1949. február 7-én - 100 ezer dolláros (mai értéken majdnem egymillió dolláros) szerződést kötöttek.
1951-es szezonja már nem a tervei szerint alakult, sérülésekkel küszködött, fájdalmas teher lett számára a játék. Utoljára 1951. szeptember 30-án ment ki a gyémánt alakú pályára, s december 11-én hivatalosan is bejelentette visszavonulását.
Pályafutását 0,325-ös ütőátlaggal, 2214 ütéssel és 361 home runnal zárta, csapata vele együtt az 5-ös mezt is visszavonultatta.
Az amerikaiak által rajongva szeretett DiMaggiónak két rövidéletű házassága volt. 1939-ben feleségül vette Dorothy Arnold színésznőt, akivel öt évig élt együtt, s 1941-ben fiuk született. 1952 tavaszán randevúra hívta a gyönyörű színésznőt, Marilyn Monroe-t, akivel 1954 januárjában keltek egybe.
Az álompár frigye csupán kilenc hónapig tartott, 274 nappal az esküvő után Marilyn lelki bántalmazás miatt beadta a válópert. Joe ugyanis otthonülő háziasszonyként képzelte el hitvesét, akinek fellépései, legendás szoknyalibbentős akciója mind-mind csak parázs volt a tűzre.
Kapcsolatuk baráti maradt, a színésznőt 1961-ben, amikor kiengedték a pszichiátriai klinikáról, Joe vette magához, egy évvel később ő temette el, s 20 éven át hetente háromszor vitetett vörös rózsát a sírjára. Utolsó szavai állítólag ezek voltak: "Végül újra láthatom Marilynt".
DiMaggio visszavonulása után edzősködött, majd a 1970-es évektől 20 éven át a Mr. Coffee kávéfőzőgép-gyártó cég szóvivője és reklámarca volt, banki hirdetésekben szerepelt.
1992-ben az ő 4 millió dolláros adománygyűjtési hozzájárulásával nyílt meg Hollywoodban a nevét viselő gyermekkórház.
Élete végéig reflektorfényben maradt, 1955-ben beválasztották a baseball Hírességek Csarnokába, 1969-ben őt szavazták meg az akkor százéves sportág legnagyobb élő játékosának, 1977-ben megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság érdemrendet.
Az egész életében sokat dohányzó DiMaggio egészsége az 1990-es évekre meggyengült, néhány hónappal tüdőrák műtétje után, 1999. március 8-án hollywoodi otthonában halt meg.
Ikonikus alakja szinte minden művészeti ágban felbukkan. A nagy DiMaggiót emlegeti Hemingway öreg halásza, a rajzfilmben Frédi, a kőkorszaki szaki Benőkében látja jövendő utódát.
Megénekelte Madonna a Vogue, Simon és Garfunkel a Mrs. Robinson című dalában, a filmvásznon 1941-es szériarekordját a Star Trek: Deep Space Nine sci-fi sorozat egyik epizódjában, 2026-ban döntik meg.
1999 áprilisában a Yankee Stadionban szobrot állítottak az emlékére, 2012-ben az amerikai posta arcképével ellátott bélyeget bocsátott ki, idén a Broadwayon Bronx Bombers (A bronxi bombázók) címmel mutatták be a róla és legendás csapatáról szóló színdarabot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.