Anonymus, Rudolf trónörökös és a többiek – köztéri szobrok a Városligetben

2019. szeptember 25. 16:48

Sokan nem is tudják, hogy az ország egyik leggazdagabb köztéri szoborparkjának ad otthont a Városliget. Főbejáratánál a Millenniumi emlékmű méltóságteljes szoboregyüttese fogadja a látogatókat. Beljebb, a sétányokon pedig különböző korokból származó, változatos témájú alkotások sorakoznak. Virtuális sétánk első részében az 1. világháború előtt készült városligeti szobrok közül azokat mutatjuk be felavatásuk időrendjében, melyek napjainkban is láthatók.

Korábban

1832 A Városliget tervezője, Nebbien Henrik az 1810-es években a park fái között a nemzet nagyjainak emlékszobrait szerette volna elhelyezni. Kisfaludy Károly halála után a költő barátai 1832-ben gyűjtést szerveztek, hogy felállítsák a leendő nemzeti pantheon első emlékművét. A Kisfaludy szobrot végül nem a ligeti tó egyik szigetén, hanem a Nemzeti Múzeum kertjében helyezték el.

1895 Az első megvalósult városligeti szobor Szécsi Antal alkotása lett: a ligeti termálvízkincs felfedezőjét, Zsigmondy Vilmost ábrázolja bányászöltözetben. Az 1895-ben elkészült, 1,5 méteres mellszobrot nem köztéren, hanem az első Ártézifürdő udvarán állították fel. Ennek a szobornak is kalandosan alakult a sorsa, mert amikor a mai Széchenyi Fürdő 1913-ban megnyílt, elődjét sorsára hagyták, az udvarán álló szoborral együtt. 1929-ben azután a fürdők világegyesülete Budapesten tartotta kongresszusát. A londoni központban állították össze a programot, amelyben szerepelt Zsigmondy szobrának megkoszorúzása is. Amint a koszorúzás terve az itthoni szervezők tudomására jutott, elkezdték fejvesztve keresni a feledés homályába merült szobrot. Mindannyiunk szerencséjére előkerült.

1903 Az első próbálkozások után az 1900-as évek elején vett lendületet a városligeti szoborpark kiépítése. Mégpedig Ferenc József, az idős korára a magyarokkal megbarátkozó király jóvoltából, aki a 19. század végén szóvá tette, hogy köztéri szobrok híján túl kopár a főváros. Ezért felajánlotta, hogy állja tíz új budapesti szobor felállításának költségeit. Közülük az ötödik a Városligetbe került. Az első magyar történetíró alakját örökíti meg, akit, mivel nevét, kilétét nem tudni, Anonymusként (Névtelen) ismerünk.

A megbízást elnyerő ifjú szobrász, Ligeti Miklós a «Gesta Hungarorum» íróját szerzetesként ábrázolta. Misztikus homályt borított a karakteres vonásokat nélkülöző arcra, melynek a szerzetesi csuklya miatt csak az álla látszik. Az Anonymust az arcnélküliség különleges megoldása, a Béla király névtelen jegyzőjét körüllengő misztikum, az elmélyült, gondolkodó alak művészi megformálása több mint száz éve legnépszerűbb köztéri alkotásaink közé emeli. Az idők során Anonymus szobra szinte a Városliget emblémájává emelkedett.

1906 Kevesen tudják, hogy elsőként Magyarországon emlékeztek meg az európai országok közül szobor állításával George Washingtonról. Az Amerikába kivándorolt magyarok 1902-ben, Clevelandben Kossuth-szobrot állítottak, majd mozgalmat indítottak, hogy Budapesten is legyen szobra egy amerikai szabadsághősnek. A városligeti Washington-szobor ennek a kezdeményezésnek köszönhető. A szobor felavatása valódi népünnepéllyé vált, mivel az eseményre nagylétszámú, kinti magyarokból álló küldöttség érkezett a magyar fővárosba az Atlanti-óceán túlpartjáról.

A finomtollú esztéta, Elek Artúr 1925-ben, a Nyugat folyóiratban így méltatta az emlékművet és alkotóját, Bezerédi Gyula szobrászt: "Az amerikai magyarok pénzén hamarosan meg is csinálta itthon Bezerédi a Washington-szobrot. 1906-ban leplezték le ott, ahol ma is áll: a városligeti tó partján, zöld gyep és zöld fák között az égre terülő silhouette-jével. Ez a szobor lett Bezerédi főműve és Budapest újabb monumentális szobrainak a legkülönbje. Szerencsés egyensúlyhelyzetű a mozdulata, kiválóan bronz-szerű a kompozíciója és plasztikusan ízes, ha a kelleténél kissé részletezőbb is a megmintázása. Nemes és harmóniás alkotás, a legjava annak, amire a kor magyar szobrászművészete képes volt.”

1908 Az egyik legkiválóbb magyar szobrász, Strobl Alajos formálta meg a magyar mezőgazdaság modernizálásáért küzdő, a Hangya szövetkezeti hálózatot életre hívó gróf Károlyi Sándor (1831-1906) padon ülő alakját. Kórházat épített, idősotthont alapított, egész életében sokat jótékonykodott Újpesten és Fót környékén. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Stróbl Alajos impozáns ülőszobra a kezét könyveken nyugtató, tudós embert ábrázolja.

1908 Rudolf főherceg Ferenc József és Erzsébet királyné egyetlen fia, az Osztrák–Magyar Monarchia nagyreményű trónörököse volt. 1858-ban született és 31 évesen, máig tisztázatlan körülmények között, titkos szeretőjével együtt öngyilkosságot követett el (vagy politikai merénylet áldozata lett). Ezzel semmivé vált Ferenc József trónutódlási terve. Haragjában megtagadta fiát, leromboltatta a mayerlingi kastélyt, ahol a haláleset történt, és helyére kolostort építtetett. Az emlékszobor állítása az Uránia Magyar Tudományos Egyesület ötlete volt 1903-ban. Létrehoztak egy szoborbizottságot és megszerezték a bécsi udvar engedélyét is. Az Anonymus alkotója, Ligeti Miklós készítette el a 2,7 méteres bronzszobrot. A mű egy kétméteres kőszikla talapzatra került, amelybe a Rudolf nevet vésték.

Amilyen zaklatott életű volt a trónörökös, ugyanolyan hányatott sors jutott szobrának is. A trónörököst egyszerű vadászruhában, királyi külsőségek nélkül ábrázoló alkotás fogadtatása igen vegyes volt. De az időről időre fellobbanó, heves kritikák ellenére is a helyén maradt a szobor egészen 1950-ig. Ekkor a többi Habsburg-szoborhoz hasonlóan elbontották és egy múzeumi raktár mélyén hevert egészen 1980-ig. Ekkor elővették, és felállították a Balatonnál, a Nagybereki Állami Gazdaság főépülete elé névtelenül, mint vadász szobrot. A rendszerváltozás után, 1995-ben került vissza eredeti helyére a Városligetbe, az Olof Palme Ház mellé.

1913 A Műcsarnok mellett felállított Szent Kristóf a gyermek Jézussal szobor sorsa még a Rudolf-emlékműnél is kalandosabban alakult. Alkotója, Botfai Hűvös László az 1900-as évek elején Párizsban kezdett szobrászattal foglalkozni. Tanulmányai során Rodin-nel is kapcsolatba került. A nagy mester hatása érezhető Párizsban faragott Szent Kristóf-szobrán. A nagyméretű, kararrai márványba faragott alkotást 1910-ben kiállította a nevezetes párizsi Szalonban, ahol különdíjat kapott. A kitűnő párizsi kritikákkal rendelkező szobrot a művész a magyar városnak ajándékozta, így került 1913-ban a Városligetbe. Hosszú ideig békésen állt a helyén, majd megkezdődtek a több évtizedes bonyodalmak.

Szent Kristóf, aki a kis Jézust egykor a vállán tartva vitte át a megáradt folyón, az úton járók, így a gépkocsitulajdonosok védőszentje lett. A városligeti szoborról az 1930-as évek végén több bronz másolatot is készítettek. Az egyik bronz hasonmást 1939-ben Balatonszántódon helyezték el. A Királyi Magyar Automobil Club állíttatta az országút mellé közadakozásból. A világháborút sértetlenül átvészelte, ám 1955-ben harcos ateisták ledöntötték. A balatonföldvári templomban rejtegették 22 évig. Hosszú küzdelem után, 1980-ban sikerült újra felállítani. Mai helyére, a szántódi bevásárlóközpont előtti térségbe 1989-ben került.

Az eredeti márvány szobor a 2. világháborúban súlyosan megsérült, 1945 után évekig csonkán állt a helyén. Az utolsó híradás a kőszoborról Krach Ernő szobrász-restaurátortól származik, aki az 1989-es szántódi áthelyezés előtti restaurálást végezte. A szántódiakat arról értesítette, hogy a városligeti sérült márványszoborral 1990-ben, egy véletlen folytán találkozott. A Fiumei úti temető kertészete mögött látta, a megsemmisítésre váró kőemlékek között. Igen rossz állapotban hevert ott, de a restaurátor szerint akkor még menthető állapotban. Azóta nem érkezett újabb hír, a kőszobor bizonyára végleg megsemmisült. Hűvös László egyébként a 2. világháború után Svédországba emigrált, 1947-től pedig New Yorkban működött mint elismert portrészobrász. Az Egyesült Államokban hunyt el 1976-ban.

Lovas Dániel teljes cikke, valamint a képek forrásai itt találhatók meg.