Nagyfokú ellenállásba ütközött mindkét oldalon Egyiptom és Izrael történelmi békekötése

Az egyiptomi-izraeli megbékéléshez az nyitotta meg az utat, hogy a szovjet befolyást terhesnek érző Egyiptom nyitott a Nyugat felé. Történelmi lépés volt, hogy Anvar Szadat egyiptomi elnök 1977-ben Izraelbe látogatott, ahol beszédet is mondott a kneszetben.

Menahem Begin izraeli kormányfőt és Szadat egyiptomi államfőt Jimmy Carter amerikai elnök ültette tárgyalóasztalhoz 1978. szeptember 5-én a Washingtontól 80 kilométerre lévő Camp David-i elnöki rezidencián.

A különtárgyalások megkezdéséért az arab államok megszakították a kapcsolatot Egyiptommal, az Arab Liga még Kairó tagságát is felfüggesztette a szervezetben. A megbeszéléseket mind Izrael, mind Egyiptom többször ott akarta hagyni, a tárgyalások folytatásához mindannyiszor az amerikai elnök személyes közbelépésére volt szükség.

Végül két megállapodást sikerült tető alá hozni: az első az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatain alapuló békeszerződések aláírását irányozta elő, egy igazságos, átfogó és tartós közel-keleti rendezést, amely magába foglalta a Jordán folyó nyugati partvidékét és a Gáza-övezetet érintő, háromfokozatú tárgyalások menetének rögzítését is.

Izrael és Egyiptom vállalta, hogy tartózkodik az erőszak alkalmazásától, és a vitás kérdések rendezésében a diplomáciai eszközöket részesíti előnyben. Rögzítették, hogy a keretegyezmény aláírásától számított három hónapon belül békeszerződést kötnek, melynek alapja a gazdasági szankciók megszüntetése, a diplomáciai kapcsolatok felvétele, valamint a teljes elismerés kell, hogy legyen.

A második megállapodásban a két állam kötelezettséget vállalt az egyezményben foglaltak megvalósítására, és fontos területi kérdéseket is tárgyalt. A megállapodások értelmében Izrael feladta a Sínai-félszigetet, ám az 1979-ben aláírt békeszerződés csak rövidtávon hozott fejlődést Izrael és Egyiptom, valamint az arab államok közötti kapcsolatban.

A békekötés ellen mindkét oldal szélsőségesei elszánt harcot kezdtek. A Sínai-félszigetről való visszavonulás utolsó szakaszában izraeli telepesek súlyos összecsapásokat kezdeményeztek az egyiptomi katonákkal, az egyiptomi szélsőségesek pedig 1981 októberében egy kairói katonai parádén meggyilkolták Anvar Szadatot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére