Teljes káoszba fulladt a müncheni olimpián ejtett túszok mentése

Az 1972. augusztus 26-án kezdődött olimpia nyitott és barátságos hangulatban folyt: a sportolók - ma már elképzelhetetlen módon - azonosító nélkül, olykor a kerítésen át jártak ki az olimpiai faluból és vissza.

Ezért amikor szeptember 5-én hajnali fél ötkor nyolc ember mászott át a kerítésen, az őrök azt hitték, hogy hazatérő atlétákról van szó, holott a Fekete Szeptember palesztin terrorszervezet állig felfegyverkezett tagjai voltak.

A támadók behatoltak az izraeli küldöttség szálláshelyére, ahol a zajra felriadó Yossef Gutfreund birkózóbíró riasztotta társait, úgyhogy többeknek sikerült elmenekülniük. A támadók két embert lelőttek, majd kilenc túszukkal elbarikádozták magukat.

A terroristák 234 Izraelben bebörtönzött társuk, továbbá a hírhedt német Baader-Meinhof csoport vezetőinek szabadon bocsátását követelték, valamint szabad távozást Egyiptomba. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és Bruno Merk bajor belügyminiszter tárgyalásba bocsátkozott velük, de mivel Izrael semmiféle engedményre nem volt hajlandó, csak korlátlan mennyiségű pénzt kínálhattak a túszejtőknek.

Az alkudozás elhúzódott, az ultimátum határidejét több lépésben 17 órával meghosszabbították, közben a terroristák folyamatosan a túszok meggyilkolásával fenyegetőztek.

A tárgyalások nyomán végül látszólag megszületett a megállapodás, amelynek értelmében a túszejtőket és túszaikat repülőgépen egy arab országba szállítják. Az éjjel fél tizenegykor helikopterrel a fürstenfeldbrucki NATO-repülőtérre érkező csoportot öt mesterlövész és egy Boeing 747-es repülőgép várta, fedélzetén álruhás rendőri személyzettel.

A terrorista ügyekben gyakorlatlan német biztonsági szakértők túszmentő akciója azonban totális káoszba fulladt. A rendőrök elhagyták a repülőt, de ezt a központtal nem közölték, így a mesterlövészek egyedül maradtak, ráadásul elhibázták a célt, amikor tüzet nyitottak.

A csapdába került terroristák rálőttek túszaikra, majd kézigránátot dobtak a helikopterekbe. Amikor a lövöldözés véget ért, valamennyi túsz, öt terrorista és egy rendőr életét vesztette, három támadó sebesülten rendőrkézre került. A túszok holttestét Izraelbe szállították, az öt terroristáét Líbiába, ahol dísztemetést kaptak.

A napvilágra került német források szerint a merénylet előkészítésében német neonácik is közreműködtek. A nyugatnémet alkotmányvédelmi hivatal tudott ugyan a támadás tervéről, de információit nem osztotta meg a rendőrséggel, pedig talán meg lehetett volna előzni a történteket. Az első hírek még arról szóltak, hogy a túszok sértetlenek maradtak, másnapra azonban kiderült a szörnyű valóság.

Az olimpiai játékokat egy napra felfüggesztették, majd szeptember 6-án a magyar-német labdarúgó-mérkőzés előtt megemlékeztek a tragédiáról. A stadion felett lobogó zászlókat - kivéve az arab nemzetekét és a Szovjetunióét - félárbocra engedték.

A NOB elnöke, Avery Brundage beszédében alig említette a meggyilkolt sportolókat, inkább az olimpiai eszme erejét ecsetelte, és beszéde végén elhangzott a híres mondat: "A játékoknak folytatódniuk kell".

Így is történt, de a zsidó származású sportolókat - köztük a hét világcsúccsal hét aranyérmet nyerő amerikai úszó Mark Spitzet - védelem alá helyezték. Több sportoló elhagyta Münchent, 7-én az egyiptomi küldöttség is távozott, mondván, félnek a megtorlástól.

Az életben maradt túszejtőket egy Lufthansa gép másfél hónappal későbbi eltérítése után szabadon engedték, és Líbiában hősként fogadták őket. Izrael - bár hivatalosan soha nem ismerte el - megtorló akciót kezdett: két évtized alatt levadászta a merényletért felelősöket, közben azonban olyanok is áldozatul estek, akiknek bizonyíthatóan semmi közük nem volt a terrorakcióhoz.

Az olimpián és az utána történtekről több könyv és film is született, közülük Kevin MacDonald Egy nap szeptemberben című dokumentumfilmje 2000-ben Oscar-díjat nyert. Steven Spielberg München című filmjében az elsőként lelőtt túszt, Mose Weinberget saját fia formálta meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz