Elfeledett kosfejű szfinxet találtak Egyiptomban
2019. február 28. 18:49 Múlt-kor
Egy több mint 3000 éves, homokkőből faragott befejezetlen szfinxszobrot találtak az egyiptomi Asszuán közelében lévő Dzsebel el-Szilszilánál. A 3,5 méteres szobrot egy mély gödörből ásták elő, ahol több méternyi, római kori kőfejtésből származó törmelék borította.
Korábban
A helyszín minden bizonnyal egy ókori szobrászműhely: a régészcsapat több száz, hieroglif írásjelekkel bíró kőtöredéket is talált, valamint a kobrafaragványt, amely egykor a szfinxet koronázta. A szobor különös helyen van, erre azonban többféle magyarázat is szolgálhat, például egy visszamondott rendelés eredményeképpen maradhatott itt – mondta Maria Nilsson, a svédországi Lund Egyetem régésze, a Dzsebel el-Szilszila-i ásatás igazgatója.
Az előkerült nyomok Nilsson szerint arra utalnak, hogy a szfinxet III. Amenhotep fáraó (Tutanhamon nagyapja) uralkodásának vége felé kezdték el kifaragni. Lehetséges, hogy az uralkodó halálával félbemaradtak az általa korábban megrendelt szobrok.
Ősi faragványok
A Dzsebel el-Szilszila-i ásatás helyszíne a Nílus partján terül el. Egykor kőfejtő működött itt, az újabb ásatások szerint azonban az itt dolgozók és családjaik otthonául is szolgált. Nilsson és helyettese, John Ward a helyszínen egy nekropoliszra is bukkant, amely férfiak, nők és gyermekek maradványait is tartalmazza. Emellett jómódú hivatalnokokat ábrázoló szobrok is előkerültek, továbbá találtak egy víz által elárasztott, kifosztatlan sírkamrát is.
Az újonnan kiásott szobor egy úgynevezett krioszfinx, azaz kosfejű és oroszlántestű mitikus állatábrázolás (a szélesebb körben ismert, emberfejű szfinxek tudományos neve androszfinx). A szobor fejének törött teteje az ókor óta kilátszott már a ráborított törmelék alól, mondta el Ward. Az ásatáson dolgozók tavaly kezdték meg a több tonna kőtörmelék eltávolítását, hogy a szobrot egészen a talapzatáig láthatóvá tegyék.
Itt találta meg a régészcsapat az úgynevezett ureuszt, azaz az eredetileg a szfinx fején található kobrafaragványt, amely az uralkodók jelképe volt az ókori Egyiptomban. Emellett találtak egy kisméretű „bébiszfinxet” is, amelyet talán egy tanonc faraghatott gyakorlásképpen. A szobrok körül Ward elmondása szerint apró vasreszelékek hevertek a faragáshoz használt vésőkről, valamint rendkívül finom homokkőtöredékek, amelyek a szobrok körülbelül 3370 évvel ezelőtti készítése során keletkeztek.
Elfeledett szfinx
A szfinx közelében a régészek egy összeomlott naosz, azaz szentély több száz darabját találták meg, az épületet eredetileg III. Amenhotep tiszteletére állították. III. Amenhotep IV. Thotmesz fia volt, és körülbelül Kr. e. 1390-től 1350-ig uralkodott, az Újbirodalom korában. Az építmény maradványai között van egy nagyméretű kődarab, amelyen a kőfejtő megnyitásának idejére datálható, vörös okkerrel írt szöveg található. Ward elmondta, az epigráfusok jelenleg dolgoznak a szöveg értelmezésén és fordításán.
A masszív szfinxet egy körülbelül 10 tonna tömegű homokkő tömbből kellett kifaragnia az itt dolgozó mestereknek. Ward szerint leginkább a Luxortól nem messze található Karnakban lévő Honszu-templom szfinxeire hasonlít, azonban befejezetlen. Nilsson elmondta, nem teljesen világos, miért maradt félbe az elkészítése, és miért hagyták itt. Van ugyan egy vékony repedés az elején, ez a károsodás azonban nem valószínű, hogy indokolná egy ekkora szobor feladását. A legvalószínűbb magyarázat a régész szerint ezért III. Amenhotep halála lehet. „Az egyik megközelítés, amelyben gondolkodunk, az, hogy nem-e az uralkodóváltás miatt hagyták el” – mondta.
A felfedezést dokumentálta a National Geographic televízió stábja is, és az „Egyiptom elveszett kincsei” című sorozat ötödik részében kerül bemutatásra. A szfinx körül található ókori kőfejtő teljes feltárásáig még rengeteg munka van hátra, a törmelék Ward elmondása szerint a szobor korának talajszintjétől három és fél méter vastagon áll. „Óriási feladat vár ránk, hogy eltakarítsuk ezt a sok tonna kőfejtési törmeléket, hogy felfedjük az újbirodalmi réteg egészét” – mondta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.