Egy levélvázlat bizonyítja, Galileo utólag próbált enyhíteni az egyházat sértő megjegyzésein

A nagy múltú tudományos társaság, a londoni Royal Society könyvtárából előkerült 1613-as levélvázlat vélhetően megoldja a 400 éves kérdést: Galileo vagy a Vatikán hazudott a levél eredeti nyelvezetét illetően?

A levélben a csillagászként, filozófusként, fizikusként és matematikusként is ismert Galileo az ellen érvelt, hogy a Nap kering a Föld körül: bizonyítottnak látta ennek fordítottját. Nem ő volt az első, aki előállt ezzel az elmélettel – a lengyel Nikolausz Kopernikusz (Mikołaj Kopernik) már 1543-ban hitet tett a napközpontú, azaz heliocentrikus világkép mellett. Maga Kopernikusz nem érte meg, hogy nagy port kavarjon elmélete, annak pártolása miatt azonban 1600-ban máglyán égették el Giordano Bruno olasz matematikust.

Galileo saját teleszkópjával készített mérései és megfigyelései alapján jelentette ki, hogy Kopernikusznak igaza volt. 1613. december 21-én levelet írt eredményeiről barátjának, a pisai egyetem matematikusának, Benedetto Castellinek címezve. Ebben azt is leírta, egyes égi jelenségek, amelyeket a Biblia említ, nem lehet szó szerint venni, azonban ez nem jelenti azt, hogy Kopernikusz elmélete ne lenne összeférhető a Szentírással.

A levélnek hamar elkezdtek másolatai is keringeni, ezek egyike pedig a Vatikánba is eljutott 1615-ben. Nem sokkal később Galileo levelet írt egy klerikus ismerősének, amelyben azt állította, az inkvizíciónak továbbított levél változtatásokon esett át, hogy nyelvezete által nagyobb eretnekségnek tűnjön. E levélhez csatolta a szerinte eredetinek tekintendő, nyájasabb hangnemű változatot bizonyíték gyanánt, és megkérte a papot, továbbítsa azt Rómába.

Galileo levelének két változata az elkövetkező évszázadok során igen nagy zavart keltett a kutatók körében – senki sem tudta megmondani biztosan, mely változat volt valójában az eredeti. Idén azonban a Bergamói Egyetem tudománytörténész doktora, Salvatore Ricciardo a Royal Society londoni könyvtárába látogatott, és az online katalógus böngészése közben felfigyelt egy bejegyzésre, amely arra a levélre utalt, amelyet Galileo Castellinek írt. A katalógus szerint (hibásan) 1613. októberi keltezésű dokumentumot megvizsgálva Ricciardo azonnal tudta, valami jelentőset talált.

„Azt gondoltam, 'nem hiszem el, hogy felfedeztem a levelet, amelyet majdnem minden Galileo-kutató reménytelenül elveszettnek hitt.' Ennél is hihetetlenebbnek tűnt, hogy a levél nem valami félreeső könyvtárban, hanem a Royal Society könyvtárában volt.” A Royal Society kiadásában hamarosan megjelenik egy Ricciardo közreműködésével írt tanulmány a levélvázlatról.

A „G.G.” aláírású vázlat tartalmaz több kihúzott és átírt szót és mondatot, és a kézírás-szakértők megerősítették, hogy Galileo tollából származik. A javítások alatt a szöveg megegyezik az inkvizícióhoz eljutott példányéval, ami arra utal, hogy Galileo azt a szöveget akarta kijavítani egy békésebb, semlegesebb hangvételű levéllé, amelyet aztán eredetiként mutathat fel. Az egyik helyen például eredetileg azt írta, egyes bibliai passzusok „tévesek, ha a szavak szó szerinti értelmét veszi az ember”, majd a „tévesek” szót átírta arra, hogy „másként néznek ki, mint az igazság”.

Erőfeszítései ellenére az inkvizíció 1616-ban figyelmeztette Galileót, hogy hagyjon fel Kopernikusz modelljének támogatásával, valamint indexre helyezte a lengyel csillagász „Az égi pályák körforgásairól” című művét, és más, a heliocentrikus modellt pártoló írásokat is betiltott. 16 évvel később Galileo kiadta „Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról” című művét, amely dialógus formájában tartalmaz érveket a heliocentrikus világkép mellett.

Habár azt állította, az írás csupán elméleti eszmefuttatás, az inkvizíció nem hitt neki, és bíróság elé állította Rómában. 1633-ban az egyház „súlyos tévedés és eretnekség gyanúját” állapította meg, és betiltotta a „Párbeszédeket”. Galileónak nem kellett börtönbe vonulnia, azonban élete végéig házi őrizetben maradt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének