10 tény a Szabadság-szoborról
2018. szeptember 26. 09:37 Múlt-kor
Korábban
1. A Liberty Islanden található 93 méteres New York-i Szabadság-szobrot (eredeti nevén: a Szabadság megvilágosítja a világot) 1886. október 28-án avatták fel.
2. A „Lady Liberty”-nek becézett szobor a francia nép ajándéka volt. A derék gallok az amerikai függetlenség századik évfordulójára készítették a műalkotást.
3. Úgy tartják, hogy a gigantikus szobor arcát alkotója, Frédéric Auguste Bartholdi szobrász, az édesanyjáról mintázta.
4. Párizs egyik ikonikus építményének az Eiffel-toronynak megalkotója Gustave Eiffel is részt vett a szobor megalkotásában. A gigantikus emlékmű rézlemezeit, „Lady Liberty” külső köpenyét, a francia építész által tervezett vasszerkezet tartja.

5. Az építés 1876-ban kezdődött meg és 1884-ben zárult le. A franciák hozzávetőlegesen 250 ezer (mai pénzre átszámítva 5,5 millió) dollárt öltek bele a munkálatokba.
6. A szabadság óriás, 204 tonna súlyú madonnáját 214 faládában és 350 darabban szállították a tengeren túlra.
7. A Szabadság-szobor 1916-ban, a közeli Black Tom-szigetén elkövetett német szabotázs akciónak köszönhetően, amelyben a mindenre elszánt ágensek egy lőszerraktárat repítettek a levegőbe, megrongálódott. „Lady Liberty” fáklyája a nagyközönség számára azóta nem látogatható.
8. A szobornál eddig két öngyilkosság történt, 1929-ben és 1932-ben. A többi elkeseredett vállalkozó, aki leugrott a szoborról túlélte a zuhanást.
9. Felavatásának pillanatában a Szabadság-szobor a legmagasabb vasszerkezetű építmény volt a földtekén, így nem csoda, hogy a „szabadság asszonya” 1886 és 1902 között világítótoronyként is funkcionált.
10. Boston és Philadelphia is megpróbálta megszerezni a Szabadság-szobrot. Mindkét város felajánlotta, hogy kifizeti a szobor előállításának költségeit, de New York hajthatatlan volt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap