Sokat sírt az Ingmar Bergmannal közös forgatásokon Faragó Katinka

2018. szeptember 11. 11:11 MTI

„Engem hívtak Bergman mellé, mert senki más nem akart vele dolgozni. Akkor lett jobb a viszonyunk, amikor mertem neki nemet mondani” – hangsúlyozta az MTI-nek adott interjúban Faragó Katinka filmproducer, gyártásvezető és rendezőasszisztens, Ingmar Bergman svéd rendező egykori munkatársa, aki a II. Budapesti Klasszikus Film Maraton meghívására látogatott el Magyarországra és produceri mesterkurzust is tartott Petrányi Viktóriával a Fanny és Alexander készítéséről.

Korábban

A workshopot a Filmalap Fast Forward Programja és a Film Maraton közösen szervezte. Faragó Katinka hosszú évekig volt a legendás Oscar-díjas rendező közvetlen munkatársa többek között A csend, a Suttogások, sikolyok, az Őszi szonáta és a négyszeres Oscar-díjas Fanny és Alexander című filmekben.

A filmproducer, gyártásvezető és rendezőasszisztens Bécsben született. Zsidó származású szülei a második világháború kitörése után kalandos úton végül Svédországba menekültek. Édesapja, Alexander Faragó filmforgatókönyveket írt.

Élete első forgatásán tizenhárom évesen vett részt. „Ezt a svéd komédiát apám írta, és vele mentem el a forgatásra, de ő három nap után hazament. Én viszont ott maradtam, mert volt ott egy kutya, akire vigyáztam, és közben nagyon megfogott az ottani légkör” – hangsúlyozta Katinka Faragó az MTI-nek, hozzátéve, hogy apjának eleinte nagyon nehéz volt külföldön megélnie, mivel rosszul beszélte a svéd a nyelvet.

Tizenhét évesen lett Ingmar Bergman asszisztense, és harminc évig dolgoztak együtt. Mint elmondta, Bergman mellett több mint 60 rendezővel dolgozott együtt a pályafutása során. „Bergmannak sokszor fájt a gyomra, ideges volt, állandóan kiabált és veszekedett. Viszont a színészekkel mindig jól bánt, fontos volt számára, hogy ők jól érezzék magukat, miközben a stábtagokkal kíméletlenül viselkedett” – idézte fel.

Mint elmondta, ő is sokat sírt a forgatások alatt. Bergman ilyenkor mindig azzal nyugtatta meg, hogy „én szeretlek téged és csak azt akarom, hogy megtanuld ezt a mesterséget”. Szerinte a viszonyuk attól lett jobb, hogy volt bátorsága nemet mondani a rendezőnek, például az 1957-es A nap vége forgatásán, amikor Bergman durva modorát egy ebédmeghívással próbálta jóvátenni. Katinka Faragó szerint a rendezőlegenda tanította meg őt a szakmai alázatra, pontosságra. „Nagyon maximalista volt, és a legjobb akart lenni” – magyarázta a producer, aki felidézte, hogy az 1975-ös Varázsfuvola elkészítésében még szkripterként (naplóvezető) vett részt, utána kezdett el gyártásvezetőként dolgozni.

Faragó Katinka volt Andrej Tarkovszkij utolsó, Svédországban forgatott filmjének, az 1986-os Áldozathozatalnak a gyártásvezetője is. A producer, gyártásvezető szerint a két rendező két külön világot képvisel, nem lehet őket összehasonlítani. Bergman sok közelivel dolgozott, számára az emberek arca, tekintete volt a legfontosabb, míg Tarkovszkij távoli képeket, nagytotálokat használt, neki a mozdulatok voltak a legfontosabbak, hogy a színész miként mozog a képben – emlékezett.

„Az egyik jelenetben 25 méterrel arrébb állt a kamera fixen, és amikor a színészek közelképet akartak, Tarkovszkij fogta a kamerát és még messzebbre vitte” – idézte fel, hozzátéve, olyan jelenet is akadt, amelyben Tarkovszkijnak nem tetszettek a mezőn nyíló virágok, és a stábtagokkal tépette ki őket.

Faragó Katinka szerint manapság már nincsenek olyan nagy formátumú, zseniális rendezők, mint amilyen Bergman és Tarkovszkij volt. „Nem azért mondom ezt, mert annyira rajongtam értük, hanem mert ők tényleg nagyon jók voltak. Pontosan tudták a szakmájukat, tudatosak voltak, és manapság ez már nem mindig van így” – fejtette ki. A 82 éves producer ma már nem akar filmet készítni. „Egy évvel ezelőtt még próbáltam pénzt szerezni Kjell-Åke Andersson svéd rendező egy új projektjére, de nem jött össze” – hangsúlyozta.