„Adj nekem lelkeket, minden mást vegyél el!” – így indított el Don Bosco a szalézi rendet
2018. augusztus 16. 14:49 MTI
203 éve, 1815. augusztus 16-án született Bosco Szent János, ismertebb nevén Don Bosco olasz katolikus pap, a Szalézi Szent Ferenc Társaság megalapítója, a katolikus népnevelés és szociális gondoskodás nagy alakja.
Korábban
Giovanni Melchior Bosco a Torino melletti Becchi tanyán született. Földműves apját kétévesen elvesztette, ezért már kisgyermekként pásztornak kellett állnia, olvasni esténként tanult meg. Kilencévesen álmot látott, ettől kezdve érezte fő feladatának az utcán kallódó, otthontalan gyerekek maga köré gyűjtését. A templomban hallottak alapján katekizmusra tanította, majd zsonglőr- és kötéltáncos mutatványokkal szórakoztatta őket.
Fillérenként összekuporgatott pénzéből tizenhat évesen kezdett rendszeresen iskolába járni, emellett jártasságot szerzett a szabó-, a lakatos- és az asztalosmesterségben, megtanult főzni és zenélni. 1835-től teológiát is tanult, 1841-ben Torinóban szentelték pappá. A konviktus (a teológiát hallgató diákok közös otthona) káplánjaként rabok, betegek, szegények lelkipásztori gondozásában vett részt. Ebben az időben kezdett ismét tanítványokat gyűjteni, akikkel a templomokban tartott szentmise és oktatás után a mezőn játszott és énekelt. Módszerét így foglalta össze: „Szerettesd meg magad, hogy annál jobban megszerettethesd Istent.” Nevelési rendszere a vallásra, a szeretetre, a bizalomra, a szabadságra, illetve a tekintélyre és a szabályok betartására épült, a büntetést csak a legvégső esetben tartotta megengedhetőnek.
Tanítványaiból szervezte meg Oratóriumnak nevezett intézményét, amely rövid idő alatt 360 fős tanonciskolává fejlődött. Működését azonban sokan nem nézték jó szemmel, gyakran kellett költözniük, többször feljelentették, megesett, hogy elmegyógyintézetbe akarták juttatni, 1848-ban még rá is lőttek. A támadások ellenére tovább foglalkozott a gyerekekkel, akikkel alamizsnából tartották fenn magukat. Növendékei nemcsak hitoktatásban részesültek, hanem mesterséget is tanultak. Idővel a városi hatóságok felismerték tevékenységének fontosságát, így Don Bosco egy sorsjáték jövedelméből házat vehetett, és templomot építtetett mellé.
A döntő fordulat 1858-ban következett be, amikor IX. Piusz pápa fogadta és teljes támogatásáról biztosította őt. Az egyházfő segítette a torinói papot kongregációja, hitbuzgalmi egyesülete megszervezésében, majd a rendalapításban. Don Bosco 1859-ben hozta létre a Szalézi Szent Ferenc Társulatot, az egyháztörténet egyik leghatásosabb szerzetesrendjét, majd 1872-ben a rend Segítő Szűzanyáról elnevezett női ágát; a pápai jóváhagyást 1874-ben kapta meg. Az alapító jelszava ez volt: „Da mihi animas, cetera tolle!” - „Adj nekem lelkeket (Uram), minden mást vegyél el!” A rend tagjai szegénységi fogadalmat tettek, céljuk a veszélyeztetett fiatalok tanítása, nevelése, lelkipásztori gondozása lett.
Don Bosco hosszas betegeskedés után 1888. január 31-én halt meg. 1929-ben boldoggá, egy év múlva szentté avatták, a katolikus kalendáriumba 1936-ban vették fel ünnepét. Don Bosco harminc könyvet írt, elsősorban növendékei oktatására. A szalézi a világ második legnépesebb szerzetesrendje, több mint 15 ezer rendtárssal. A világ 131 országában vannak jelen, több mint kétezer intézményt működtetnek a fiatalok, főleg a legszegényebbek és szűkölködők szolgálatában.
Magyarországon 1913-ban telepedtek le az első szaléziak a Komárom megyei Péliföldszentkereszten, majd egymás után nyitották meg házaikat, iskoláikat, diákotthonaikat Balassagyarmaton, Borsodnádasdon, Budapesten, Esztergomtáborban, Gyulán, Magyaróváron, Mándokon, Mezőnyárádon, Nyergesújfalun, Pestszentlőrincen, Rákospalotán, Szombathelyen, Tanakajdon, Újpesten és Visegrádon. Az 1946-47-es tanév adatai szerint 31 rendtárs foglalkozott hitoktatással: 37 iskolatípusban, 227 iskolában, heti 288 órában 5062 gyermeket tanítottak. Működésüket - a többi szerzetesrenddel együtt - 1950-ben tiltották meg.
A megmaradt 83 magyar szalézi 1989-ben kezdhette meg újra működését, visszatérve régi alapításaik egy részébe. A 2011-es adatok szerint a rendtársak száma összesen 35 (24 magyar, öt indiai, négy vietnámi, egy olasz, egy lengyel), 26 pap, egy testvér, nyolc tanuló, közülük 10 misszionárius volt. A magyarországi tartományfőnökség Óbudán, a Bécsi úton található. A rendalapító szent ereklyéje Don Bosco születésének 200. évfordulója alkalmából 2009-től „zarándokol” a világban, Magyarországon 2013 májusában vitték körbe, és 16 helyszínre jutott el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap