Bibliai király fejszobrát találhatták meg régészek Izraelben
2018. június 11. 15:08 MTI
Egy uralkodó fejének mintegy háromezer éves szoborábrázolására bukkantak régészek Izraelben – jelentette a Háárec című napilap honlapja. A fején diadémot viselő, öt centiméteres nagyságú alkotás különlegesen ritka figurális ábrázolás, és a szakemberek szerint egy korabeli uralkodó vonásait hordozhatja.
Korábban
A régészek szerint a lelet az i.e 9. századból való, és eddig soha nem került elő hasonló, a bibliai királyok korának valamely szakállas uralkodóját mintázó szobrocska, amely ráadásul kiváló állapotban maradt fenn, noha szakállának egy töredéke hiányzik.
A régészek abban bizonyosak, hogy királyt ábrázol a festett figura, de abban meglehetősen bizonytalanok, hogy melyik királyság mely királyát. A lelet tavaly került elő Izrael északi, libanoni határánál, a Metula nevű városka közelében, ahol a Királyok könyvében is említett egykori Ábél-Bét-Maakát nevű város maradványait tárják fel.
Ezt a helyet már a tizenkilencedik században azonosították az archeológusok a település régi nevét megőrző Abil al-Kamh nevű arab falunál. Az i. e. kilencedik században ez a terület három királysággal volt határos: keleten a damaszkuszi székhelyű arámiakkal, nyugaton a Türosz nevű föníciai város földjeivel, délen pedig az izraeli királysággal, amelynek ebben a korban Szamária volt a fővárosa.
A különleges szobrocskát Jeruzsálemben az Izraeli Múzeumban fogják kiállítani.

A figurát üvegszerű fajanszból készítették, amelyet gyakran használtak az ókori Egyiptomban és a Közel-Keleten ékszerek, valamint kis emberi és állati alakok megformálására.
„Közel-keleti uralkodóként azonosításához kulcsfontosságú nyom volt igen érdekes frizurája” – nyilatkozta a régészek vezetője, a jeruzsálemi Héber egyetem tudósa, Naama Jahalom-Mak.
Haját vastag copfokban fülét betakarva hátrafogták, és egy csíkos arany diadémmal rögzítették a fonatokat. Éppen úgy, ahogy az egyiptomi kortárs alkotók a szomszédos szemita közel-keleti népek hajviseletét ábrázolták.
Radiokarbonos kormeghatározással csak a századot tudták pontosan megállapítani, és így nem lehet tudni, hogy melyik i. e. kilencedik századi királyról mintázhatták a szobrocskát: Ben Hadad vagy Hazael Damaszkuszból, esetleg Ahab vagy Jehu Izraelből, netán Itobaal Türoszból, mind esélyes jelölt lehet, és mind szerepelnek a Bibliában.
Egyelőre azt sem tudják, hogy egy nagyobb szobor egy részletét, vagy önálló alkotást találtak-e, de tovább folytatják az ásatásokat, és remélhetőleg a jövőben sikerül majd megválaszolni a felmerült kérdéseket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap