A dinasztiaalapító iráni sah, Reza Pahlavi múmiájára bukkanhattak egy építkezés során

Hasszan Khalil Abadi, városi tanács kulturális örökséggel és turizmussal foglalkozó bizottságának vezetője szerint „lehetséges”, hogy a mumifikálódott holttest, amelyre hétfőn bukkantak építőmunkások az egykori királyi mauzóleum közelében, a Sahr-i Rej szentély bővítési munkálatai közben, a néhai uralkodóé.

Az uralkodó johannesburgi száműzetésében, 1944-ben hunyt el, s úgy tudni, hogy holttestét négy évvel később vitték Teheránba, ahol a Sahr-i Rej szentélyben temették el. A szentélyben lévő családi mauzóleumot az 1979-es iszlám forradalom után feldúlták, a dinasztiaalapító földi maradványait azonban nem találták meg, és később az a szóbeszéd járta, hogy Reza Pahlavi testét fia, Mohammad Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah kicsempészte az országból, amikor a forradalom miatt menekülni kényszerült.

A szentély igyekszik bagatellizálni a felfedezés jelentőséget, a sajtószolgálat szerint csak szóbeszédről van szó, és mivel a szentélyt egy volt temető övezi, „nincs semmi meglepő egy holttest felbukkanásában”. A múmia megtalálása mindenesetre élénk visszhangot keltett a közösségi médiában, és Hasszan Khalil Abadi, a városi tanács illetékese a tetem „felelős testületek általi” vizsgálatát ígérte.

Egyelőre ellentmondó értesülések vannak arról, hová került a múmia. Az önkormányzati illetékes szerint visszatemették, környékbeli lakosok szerint elszállították. Az ifpnews.com iráni hírportálon közölt fotókon meghökkentő a hasonlóság a múmia és a halott király között.

Az 1979-ben megbuktatott Pahlavi-dinasztia kényes kérdés az Iránt irányító konzervatív klérus számára, amely attól tart, hogy a Pahlavik egyre népszerűbbek a fiatalok körében, akik nem emlékeznek sem az iszlám forradalomra, sem az azt megelőző rendszerre. A néhai király unokája, az amerikai száműzetésben élő Reza Pahlavi trónkövetelő felszólította az iráni hatóságokat, hogy „semmit se rejtsenek el”.

Az 1925-ben hatalomra került Reza Pahlavi példaképe, a török Kemal Atatürk nyomdokain haladva modernizálta az országot, letörte a nomád törzsek ellenállását, európai mintájú jogrendszert és névadást vezetett be, megtiltotta a régi címek használatát. Németbarát irányvonala miatt 1941-ben brit és szovjet csapatok támadták meg Iránt, a sahot pedig lemondatták fia, Mohammad Reza javára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek