A lövészárkok parfümjétől a szexualitásig: tizenöt tény az első világháború divatjáról
2018. március 27. 12:46 Múlt-kor
A nemi szerepek felborulása, a nyersanyaghiány és a harcok pokla egyaránt meghatározták mind a fronton, mind a hátországban férfiak és nők által viselt ruhákat és kiegészítőket. A gyárakban dolgozó nők rövidebb haja és a női nadrágok mellett ugyanakkor ekkoriban vált elérhetővé szélesebb rétegek számára a kozmetika és a szőrtelenítés. Nem csak a nők festették azonban a szemüket!
Korábban
Szárítókötelek, újrahasznosított ruhák és elérhető kozmetika
1. A harcoló seregeket szárítókötelek óriási mezői követték
A ruhákat gyakran kellett fertőtleníteni és tetvetleníteni, és volt, hogy alkudozni kellett a szállodák mosógépeinek használatáért, de a legnagyobb gond a ruhák téli szárítása volt. Különféle szárítószobákkal voltak próbálkozások, huzalokkal és zsinórokkal, később pedig ventilátorokkal. Ráadásul akárhányszor továbbvonult egy század, ugyanazon a területen előrenyomulva és visszavonulva, új felállást kellett találniuk.
2. A Rimmel és később a Maybelline (amely 1915-ben indult) eredetileg megfizethető kozmetikai márkák voltak, amelyek minden osztály női számára elérhetők voltak
Titokban a háború előtt is sok nő sminkelte magát, de a háború jelentette többletbevétel (melyet nem felügyelt a távol lévő férjük) sokaknak nyújtott lehetőséget a rúzs és a szemfesték használatára. A frontvonalban szolgáló brit nők szigorú parancsba kapták, hogy kerüljenek el „minden fajta port, festéket, illatot, fülbevalót vagy más ékszert stb.” de az ilyen szabályozások ritkán jelentettek sokat, amikor egy kis fújásnyi L'Heure Blue illat vagy egy kis rúzs képes volt javítani a sátor vagy a rókalyuk hangulatán.
3. A britek helyi nőket alkalmaztak a harcmezőn vagy az egészségügyi alakulatok után maradt ruházat szortírozására
Ha elég jó állapotban voltak, akkor a megvarrt ruhákat a különféle munkaszolgálatot ellátó kisegítő egységek kapták. A javíthatatlan állapotú antant gyapjúszövetet pedig összebálázva hazaküldték – így lett a „tiszta új gyapjú” címke igen fontos Nagy-Britanniában, mivel azt jelentette, hogy az adott ruha szövetét nem halottakról vagy sebesültekről nyerték.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap