Temetetlen múlt

A vietnámi idők szelleme kísért

nehéz a lakosságot megnyerni

William Westmoreland, az amarikai csapatok tábornoka a vietnámi háborúban kiszámította, hogy az ország pacifikálásához 2 millió katonára lett volna szüksége. A háboró legforróbb pontján ennek fele állt rendelkezésre. Az elv alkalmazható Bagdadra és a mögötte elterülő vidékre is. A topográfia jelentősége kisebb, mint az elvé. A parancsnokok zavarodottságukról számoltak be annak kapcsán is, hogy továbbra sem értik, hová tűnt a Köztársasági Gárda.

A „Sivatagi patkányok” parancsnoka az irakiak által alkalmazott „terror-taktikát” a háború szabályain kívülinek nevezte. Bár azok, akik jártak már háborúban, tudják, hogy ott nincsenek szabályok. Az amerikaiak Hue-nál vívták 1968-ban az utolsó szabályos csatát. Ennek során 5000 civilruhás vietkong jutott ki a városból, hogy aztán felfedjék észak-vietnámi egyenruhájukat. Az esetet Westmoreland tábornok árulásnak és csalásnak minősítette. Bush ma hasonlóan beszél a „felháborító módszerekről”.

Az iraki hadjárat gyorsan vált felszabadító háborúból olyanná, ahol a győzelem már valóságos kényszer. Az angol-amerikai csapatok nem tudták megnyerni a civil lakosságot, ami pedig fontos lenne a katonai-politikai ellenőrzést tekintve. Az irakiak szempontjából nézve, mivel másként győzni nem tudnak, az egyetlen esélyük, ha demoralizálják az ellenséget, igyekeznek addig húzni a háborút, amig lehet.

Mark Francetti, a Sunday Times tudósítója érzékletesen számolt be ijedt tengerészgyalogosokról a háború idején, akik tüzet nyitottak minden mozgó taxira. Ezek az újoncok rémült, demoralizált gyilkosokká váltak. A vietnámi idők szelleme kísért.

Az Egyesült Államok demokratikus rendszere nem bírja el egy hosszú, befejezhetetlen háború terhét. A szkepticizmus kialakulása az amerikai társadalomban Vietnám idején éveket vett igénybe. A 24 órás televíziózás korában néhány hónap is elég lehet. A háború sebességének és sikerességének jelenlegi állapotában az amerikaiaknak el kell dönteniük, hogy képesek-e civileket ölni többé-kevésbé válogatás nélkül, ahogyan tették azt a dzsungel menti falvakban is. Ám ha a kérdés úgy vetődik fel, mint televízión közvetített halál kontra civilek, akkor morálisan az utóbbiak kerekednek felül.

Manapság egyre több kritika éri az amerikai vezetést neves publicisták tollából. Egyikük James Fox, aki a Sunday Times tudósítója volt a vietnámi háború idején. Ő ott volt a helyszínen, tudja, mit, miért beszél.

1. Szívek és lelkek
2. A vietnámi idők szelleme kísért